Az ISSN jövője

Az ISSN világrendszer stratégiai célkitűzéseinek meghatározása arra a felismerésre épül, hogy - figyelembe véve a jelenlegi és a prognosztizálható trendeket - az ISSN jövője attól függ, mennyire terjed el használata állandó azonosítóként az Interneten. Az ISSN csak akkor őrizheti meg szerepét és hitelét, ha a hálózat rövid időn belül jelentős mennyiségű elektronikus kiadvány azonosítását tudja felvállalni. E felismerésnek fontos következményei vannak az egész hálózatra nézve - egyrészt az erőforrások biztosításának vonatkozásában, másrészt az új feladatok pontos definiálása, a hálózati központok tevékenységének összehangolása terén.

Az ISSN alkalmazási körének szélesítése gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hagyományos értelemben vett, egymást követő részegységekben megjelenő időszaki kiadványokon kívül a világhálón elterjedt integráló típusú bibliográfiai források is azonosíthatók ISSN-nel (meghatározott formai kritériumok megléte mellett). Ez utóbbiak között lehetővé válik az adatbázisok ISSN-nel történő ellátása is: célszerűnek látszik az előfizethető adatbázisok nyilvántartásba vétele, majd a bibliográfiai és cikkadatbázisok regisztrációja, valamint a kutatók számára fontos, egyes tudományterületekre szakosodott adatbázisok számbavétele, végül a rendszeresen frissített cím- és cégadatbázisok leírása is.

Az elektronikus és azon belül a távoli hozzáférésű bibliográfiai források számbavételének folyamata már a 20. században, a 90-es évek közepén elindult, és a helyi lehetőségek, kapacitás és támogatottság függvényében halad azóta előre, egyre inkább gyorsuló ütemben. 2015-re mintegy 155 ezer folytatólagos online forrás rekordját tartalmazza a nemzetközi ISSN adatbázis – köztük 1600 rekordot a Magyar ISSN Nemzeti Központ feldolgozásai nyomán. A MARC rekord 856-os mezőjében megadott távoli elérési címek révén az ISSN adatbázis felhasználói, illetve előfizetői világszerte tudomást szereznek a világhálón publikált időszaki kiadványokról.