Jókai Mór regénye inspirálta utazásra hívjuk látogatóinkat 2026. március 31. és június 30. között a nemzeti könyvtár időszaki kiállításán.
[1]
Jókai Mór regénye inspirálta utazásra hívjuk látogatóinkat kiállításunkban; személyes találkozásra A jövő század regénye című Jókai-műben vizionált, illetve a történelemben ténylegesen megvalósult, mára múlttá lett jövővel és saját jelenünkben gyökerező személyes találkozásra saját jövőképünkkel.
A kiállítás 2026. március 31. és június 30. között látogatható.
Nyitva tartás: kedd–szombat: 10.00–18.00.
Pénztárzárás: kedd–csütörtök: 17.00, péntek–szombat: 18.00.
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota, F épület,
VI. emelet, corvinatermek
(1014 Budapest, Szent György tér 4–5–6.).
Olvasójeggyel rendelkező látogatóink ingyenesen tekinthetik meg a kiállítást.
Olvasójeggyel nem rendelkező látogatóink számára az alábbi jegyárak érvényesek. [2]
Tárlatunk megtekintése 14 éves kortól ajánlott.
Jókai Mór az 1870-es évek első felében írta meg az 1952 és 2000 között játszódó, az első magyar „sci-fiként” is emlegetett regényét, amelynek utópisztikus-szatirikus szövevényes története adta az ihletet a kiállítás alapgondolatához, a Jókai által elképzelt magyar valóság és a XX. század második felének valóságos történelme párhuzamos megjelenítéséhez.
[3]
A kiállítás – Jókai Mór regénytöredékének kézirata [4]és az író jegyzetfüzeteinek bemutatása mellett – felfedezőútra hívja a látogatót. A három terem nemcsak azt mutatja be, hogy Jókai reményeihez, kétségeihez, félelmeihez és tudományba vetett hitéhez képest milyen is volt közelmúltunk, a XX. század második fele, hanem láttatja a Jókai-regény szellemtörténeti előzményeinek tekinthető európai tradíció néhány kiemelkedő művét is, köztük például egy, a XII. századból, német nyelvterületről származó kódexet, amely A Jelenések könyvéhez (Apokalipszis) írt magyarázó jegyzeteket tartalmaz, továbbá az ember ősi repülésvágyához társítva Verancsics Faustus XVI. századi, ún. ejtőernyős rajzát, illetve üstökösmegfigyelésekhez kapcsolódó dokumentumokat. A műfajnak is nevét kölcsönző XVI. század eleji mű, Morus Tamás Utópia című kötete 1518-as bázeli kiadása és az idén 300 éves népszerű regény, Jonathan Swift Gulliver utazásai című műve is helyet kapott a kiállításban, amelyhez a műfaj legjelentősebb magyar klasszikusai, Karinthy Frigyes és Szathmári Sándor regényei ihlette művészi alkotások is kapcsolódnak.
[5]
[6]
[7]
Az értékes, érdekes és csak ritkán látható eredeti dokumentumok és tárgyak – pl. a Jókai regényében ábrázolt aerodromhoz hasonló, csapkodószárnyú repülőgépmodell vagy a dinoszauruszleletek és pilótaegyenruhák – mellett a tárlat felvillantja művészek és gondolkodók XX. századi kortárs válaszait is, köztük felidézve az idén 80 éve született Bódy Gábor filmművészetét, Cseh Tamás 1961-ben indult bakonybéli „indiánozását”, az idén elhunyt Mauer Dóra metszeteit, illetve a szamizdat és zenei underground jelentős alkotásait. Fontos szerepet kapnak a kiállításban Kondor Béla repüléssel kapcsolatos metszetei, valamint a kevésbé ismert Mokry Mészáros Dezső naiv mester alkotásai is, akinek naplóján keresztül bepillantást nyerhetünk az alkotó képzeletvilágába.
A XX. század második felének válaszai – a szembefordulástól a kivonulásig – felkínálják a lehetőséget, hogy a látogató korunk égető kérdéseire saját ismeretei alapján keressen válaszokat és feloldásokat.
[8]
A tárlatban bemutatott kivételesen gazdag dokumentum- és műtárgyegyüttes az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Herman Ottó Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, az ELTE Egyetemi Könyvtár, az ELTE HTK Művészettörténeti Intézet Adattár és a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményéből és magántulajdonból is válogat.
A kiállítás kurátorai:
Feke Eszter, az OSZK Kézirattárának kutatója,
Sulics Fruzsina, az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának kutatója
és dr. Veres Miklós, a Petőfi Irodalmi Múzeum Adattárának főosztályvezetője.
Látvány: Gazdag Mária
Grafikus: Takács Tamás
Kivitelezés: Kiáll Kft.
Kapcsolódó tartalmaink:
Videoajánlók – 1. rész, [9] 2. rész, [10] 3. rész, [11] 4. rész [12]
Jókai jövő százada – a digitális térben találkoznak először Jókai Mór sci-fijének kéziratai [13]