[1]Évfordulós kiállításaink sorában most a luxusgőzös száz évvel ezelőtti rövid tündöklését és tragédiáját idézzük fel a korabeli képes beszámolókból, leírásokból. A kiállításon összeállítás tekinthető meg a katasztrófa magyarországi utóéletéből is.
[2]Száz évvel ezelőtt, 1912. április 10-én 12 órakor futott ki Southampton kikötőjéből New York céliránnyal az akkori világ legnagyobb hajója, az RMS Titanic. A XIX. század nagy technikai álmodója már jóval megvalósulása előtt leírta az úszó csodát: „Ez a gőzös a hajóépítés igazi remeke volt. Nem is hajó, hanem valódi úszó város, egy darab igazi föld, mely elszakad az angol területtől s átvitorlázván az óceánon, az amerikai kontinenshez tömörül.” (Jules Verne: Az úszó város, 1871.)
A Titanic a korabeli magyar közvéleményt is lenyűgözte. A világ leghosszabb hajóját szemléletes módon ábrázolták az újságok címlapján: a gőzöst behelyezték a Kossuth Lajos utcába, vagy élére állították a Szent István bazilika mellett.
A White Star Line hajótársaság megbízásából épített luxushajó az emberi gőg és elbizakodottság szimbóluma is. Az elsüllyeszthetetlennek kikiáltott úszó város 2207 utassal a fedélzetén 1912. április 14-én 23:40-kor jéghegynek ütközött, és alig 160 perc alatt hullámsírba merült április 15-én 2:20-kor.
[3]A 705 túlélőt a konkurens hajótársaság gőzőse – az S.O.S. jelre elsőként a katasztrófa helyszínére érkező Carpathia – vette fel. A sebesülteket és a hipotermiától szenvedőket a hajón szolgáló magyar orvos, dr. Lengyel Árpád kezelte.
A kiállításon összeállítás tekinthető meg a katasztrófa magyarországi utóéletéből is. Az egyik tárlóban látható például dr. Lengyel Árpád mentőorvos „A Titanic és Carpathia” címmel írt visszaemlékezésének dedikált példánya.
A kiállítás megtekinthető a könyvtár nyitvatartási idejében, az épület VII. szintjén, a központi tájékoztató előtti térben 2012. április 6. és július 16. között. Látogatóink részére a belépőjegy ára 400 Ft. Beiratkozott olvasóknak a belépés díjtalan.