2012. december 12-én, szerdán 15:30-kor kezdődik a Pernye András [1] (1928–1980) zenetörténész, egyetemi tanár, zenei szakíró 1959 és 1975 között a Magyar Nemzet számára írt zenekritikáiból válogató Budapest hangversenytermeiben című kötet bemutatója. A Gondolat Kiadó és az OSZK közös vállalkozásaként megjelenő kiadvány anyagát Dr. Mikusi Balázs, az OSZK Zeneműtárának [2] vezetője válogatta és szerkesztette. A program keretében részletek hangzanak el Pernye néhány emlékezetes kritikájából, a szerkesztő kommentárjaival.
Részlet a kötet fülszövegéből: „Pernye András (1928–1980) immár bő három évtizede nincs közöttünk, személyét azonban egykori zeneakadémiai tanítványai körében mindmáig legendák övezik, a Ki mit tud? zsűritagjaként pedig a nem kifejezetten zenerajongó nagyközönség idősebb tagjai is jól emlékezhetnek rá.
Jelentősebb zenetudományi munkái – többek között Giacomo Pucciniről (1959), A jazzről (1964), Alban Bergről (1967), ill. az Előadóművészet és zenei köznyelv (1974) problémájáról – már életében megjelentek, halála után pedig Breuer János két válogatást is közzétett rövidebb írásaiból A nyilvánosság (1981), ill. Fél évezred fényében (1988) címmel. A Pernyét
életében leginkább híressé – sőt joggal mondhatjuk: hírhedtté – tevő zenekritikák azonban mindmáig nem váltak hozzáférhetővé új kiadásban, pedig éppen ebben a műfajban tükröződik a leggazdagabban a körülrajongott „Pernyus” magával ragadó személyisége: szabad, szinte csevegő stílusa; óriási műveltséggel párosuló, briliáns asszociációs képessége; a valódi minőséget őszinte tisztelettel méltató, a felületes – és ebben az értelemben „erkölcstelen” – előadót viszont kíméletlen iróniával megsemmisítő értelmiségi attitűdje.
Pernye kritikusi működésének középpontjában a Magyar Nemzet (Pernye szavajárása szerint) „hangversenykritikusaként” eltöltött mintegy másfél évtized áll. Egy hét Budapest hangversenytermeiben címmel az 1959. november 21-i számban megindított rovata az 1973–74-es koncertévad lezárultáig heti rendszerességgel jelentkezett, egy-egy jelentős vendégművész felléptéről azonban ezen kívül még külön írásokban is beszámolt. E hatalmas terjedelmű kritika-termés természetesen számos önismétlést, a napi hajszában elkerülhetetlenül gyengébben sikerült, illetve ma már témája folytán is kevésbé érdekes írást tartalmaz, az írások közlése tehát csak egy gondosan megrostált válogatás formájában tarthat számot a nagyközönség érdeklődésére. A válogatás során legfontosabb szempontunk a kritikák „irodalmi értéke” volt – ez azonban szerencsésen egybeesik a máig ismert, jelentős művészekről szóló beszámolók kiválasztásával, hiszen Pernyét éppen a rendkívüli előadói teljesítmények inspirálták leginkább arra, hogy rendkívüli kritikusi teljesítménnyel közvetítse a kapott élményt olvasói felé. A kötet ennek folytán nem csupán a ’60-as és kora ’70-es évek budapesti hangversenyéletének krónikája, de egyszersmind szinte letehetetlenül olvasmányos arcképsorozat a 20. század számos jelentős előadóművészéről.”
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, VI. emelet [3], Díszterem
A kötet a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.
Meghívó [4]