[1] "Útjuk során megpihentek Ankarában is, ahol egy romtemplom megmaradt falában rábukkantak az Augustus császár tetteit megörökítő propaganda-szöveg máig legteljesebb maradványára. A lelet a tudománytörténetben Monumentum Ancyranum (Ankarai emléktábla) néven híresült el."
[2]A Monumentum Ancyranum a 16. század legjelentősebb régészeti felfedezése.
1553-ban Verancsics Antal és Zay Ferenc vezetésével követség indult Bécsből Konstantinápolyba. Megbízatásuk az volt, hogy minden eszközzel igyekezzenek megakadályozni a törökök és a perzsák közötti békekötést, nehogy a hatalmas Oszmán Birodalom teljes erejével Európa ellen fordulhasson. A követekhez saját költségén csatlakozott Hans Dernschwam üzletember-humanista is. A tárgyalások előkészítése nagyon lassan zajlott a török fővárosban, s Ferdinánd császár újabb diplomatával, a flamand származású Augier Busbecqkel egészítette ki a követséget. Így indultak meg 1555 tavaszán Konstantinápolyból Amasziába, hogy a perzsa hadjáratot személyesen vezető II. Szulejmán elé járuljanak.
[1] Útjuk során megpihentek Ankarában is, ahol egy romtemplom megmaradt falában rábukkantak az Augustus császár tetteit megörökítő propaganda-szöveg máig legteljesebb maradványára. A lelet a tudománytörténetben Monumentum Ancyranum (Ankarai emléktábla) néven híresült el.
A 16. századi európai tudósvilág a felfedezést – teljesen hibásan – kizárólag Augier Busbecq nevéhez kötötte. Valójában az ókori feliratok iránt egyébként nem érdeklődő Busbecqnek alig volt szerepe a szöveg életre keltésében, ez a tudós, humanista főpap, Verancsics Antal, a könyvek és régiségek iránt érdeklődő Hans Dernschwam érdeme, valamint a kíséretükben lévő titkáré, az eperjesi Belsius Jánosé, akinek kézírásában a legjobb és legteljesebb másolat maradt fenn.
A Széchényi Könyvtár Kézirattára és Régi Nyomtatványok Tára igyekszik áttekinteni a 16. századig a törökről Magyarországon kialakult képet, bemutatja a követség útját, a résztvevők tudományos érdemeit és magát a felfedezést.
A kiállítás 2013. március 1-től tekinthető meg a Kézirattárban [3], a Kézirattár nyitvatartási idejében. Látogatóink részére a belépőjegy ára 400 Ft. Beiratkozott olvasóknak a belépés díjtalan.