Buda, 1480 körül.
Pergamen
A kódexet a sok helyen ábrázolt címer és a Dominicus feliratot viselő pap alakja segítségével lehetett Mátyás király diplomatájához,Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári préposthoz kötni. A kódex tartotta fenn Franciscus de Castello Ithalico szignaturáját, aki a Mátyás-kori budai könyvfestőműhely egyetlen név szerint ismert festője, és a budai könyvfestészet egyik irányzatának meghatározó művésze volt.A kötetnek 23 díszlapja, 14 két szélén díszített, 37 indadíszes lapja, 25 figurális vagy ornamentális iniciáléja és számos egyszerűbb dísze van. A miniátor, aki egyébként háromszor is megörökítette nevét a kódexben, felsőitáliai tanultságú művész volt, amint erről alapszélek ornamentikája, a kis, zömök, babaszerű figurák és a kontrasztos, mélytónusú színek tanúskodnak. Mivel a könyv magánáhitat céljára készült, a kifestésre szánt szentek kiválasztásakor a megrendelő szempontjai érvényesültek. Ezért jelenhet meg benne Szent Domonkos, a tulajdonos patrónusa, és Szent István király, a székesfehérvári prépostság alapítója.
A budai könyvfestészet reprezentatív emléke
