(Kiskundorozsma,
1924 – Budapest, 1980) Kiskundorozsmán született 1924. augusztus 22-én. A festegető édesanya, Péter Szabó Anna művészi
érzékét három lánya közül az elsőszülött „Lencike” örökölte. Már kisdiákként
cseréptányérokat festett szomszédok, rokonok kérésére, és a maga örömére. Elemi iskoláit Kiskundorozsmán végezte, a középiskolát az akkori
szegedi leánygimnáziumban. 1942-49 közt a Képzőművészeti Főiskola diákja,
grafika szakon. Mesterei Varga Nándor Lajos és Koffán Károly voltak. Évekig
rajztanárként tevékenykedik Budapesten, akárcsak férje, a festőművész Varga
Hajdú István. Leányuk, Varga Hajdú Eszter is örökölte szülei tehetségét. Diskay Lenke az ex libris egyik legkiválóbb hazai művelője, ebben a
műfajban ötletessége, formakincse nagy változatosságot mutat. Több hazai és
nemzetközi kisgrafikai rendezvény résztvevője és díjazottja. Műveivel 1954-ben lépett először nagyközönség elé. Első önálló
kiállítása 1959-ben volt. 1986-ban a Nyomdaipari Szakközépiskola Diskay Lenke
kisgrafikáival illusztrált bibliofil könyvecskét adott ki „Ex libris és vers”
címmel. Főként fa- és linómetszetben dolgozott, s a kép- és kisgrafika mellett
kárpittervezőként is tevékenykedett. Népi ihletésű, tömören‑gazdagon
megformált képi világa, a hazai folklórból és a természetből merített
motívumai mögött a mai ember újra törekvése, teremtő képzelete kapott hangot.
Gondolatainak teljesebb kifejtésére 1970-től gyakran készített sorozatokat
(Balaton-sorozat, Kaleidoszkóp I-III.), Honnan-Miért-Hová? sorozata a
születés-élet-halál gondolatkörét idézi. Ezzel a munkájával nyert a Szegedi
tárlaton (1971) díjat. Külföldön is nagyra becsülték munkái gondolatiságát,
ötletességét. Többek között a como-i ex libris pályázaton (1968) harmadik
díjat, Helsingőrben ex libriseivel (1972) első díjat nyert. A legszebb méltatást Tüskés Tibor írta munkásságáról (Jelenkor, 1968.
9., Dunántúli Napló, 1976. 12. szám). 1980. december 13-án halt meg Budapesten. |
|
|
|
|