Válogatás a legszebb darabokból

 

Jeles festők képeinek jegyzéke

 

Címlap. Kalligráfiája a
félkurzívírás-stílus
egyik változata

Ming-kor (1368-1644), Van-li-időszak (1573-1619)
Összeállította Ku Ping (aktív 1594-1603 között); a szöveghűséget ellenőrizte Hszü Su-huj; fába metszette Liu Kuang-hszin
Kiadta a Suang-kuj-tang Könyvesház (Hulin, a mai Hangcsou, Csöcsiang tartomány); 1603

Négy füzet; táblanyomtatás papíron; illusztrált; fűzött kötés
Fehér hajtásmargó, körbefutó egyvonalas keret
Külső méret: 33,5 x 22,7 cm, eredeti méret (restaurálás előtt): 29,0 x 22,7 cm; szövegkeret mérete: 27,1 x 19,2 cm; képek keretmérete különböző

Kedvelt festői téma:
énekesmadár,
virágos ágon
A kínai festészet történetével foglalkozó első kézikönyv. A válogatás százhat művésztől (a IV. századtól a saját koráig) egy-egy festményt közöl, egységes formátumú, fametszetes "reprodukcióban", egy-egy oldalnyi adat és méltatás kíséretében. A képek témája változatos: tájképek, madár-virág képek és figurális kompozíciók is előfordulnak.


A Tíz Bambusz Csarnoka.
Kalligráfiai és festészeti kézikönyv

Lótusztermések,
lótuszgyökér és vízigesztenyék


Ming-kor (1368-1644), Csung-csen-időszak (1628-1644)
Összeállította: Hu Cseng-jen (1584-1674); fába metszette Hu Cseng-jen, Vang Kaj és mások
Kiadta a Hu-család Si-csu-csaj Könyvesháza (Csinling, a mai Nanking, Csiangszu tartomány)

Tizenhat füzet; mozaikdúcokkal (tou-pan) készült színes nyomás; pillangó-kötés
Külső méret: 28,9-29,4 x 25,8-26 cm

 

 

Az írástudó festészet témáit és elveit bemutató, alapvető kézikönyv. Technikai újítása, hogy egy képhez számos kisebb dúcot használtak, velük egyenként nyomtatták a színeket. A dúcokat ecsettel festékezték a minta szerint, árnyalatokat is vissza tudtak adni, ezért viszont nincsen két teljesen egyforma példány a mozaikdúcokkal készült könyvekből. Ez a példány a legkorábbiak és legszebbek közé tartozik.

Ezt a szöveget fogalmazó írást
kalligráfiai stílusban írták,
alatta áttetszik a túlsó oldal képe
     


Színjátékok a Vörös szoba álma történetéből

Kék Drágakő a lehullott virágszirmok
eltemetésére készül a kertben.
Jelenet a színjátékból


Csing-kor (1644-1911),
Csia-csing-időszak (1796-1820)
Összeállította: Csing-si san-min (irói név)
Kiadta: a szerző Csan-po ko Könyvesháza;
1796-1821 között

Négy füzet; táblanyomtatás, papíron;
illusztrált; fűzött kötés
Laponként 8 függőleges sor, soronként változó számú írásjegy; a szöveg körül jobbról-balról kétvonalas keret, alul-felül egyvonalas keret, a képek körül körbefutó egyvonalas keret
Külső méret: 26,5 x 16,8 cm; a szövegkeret mérete: 17,8 x 12,3 cm, a képek keretmérete: 19,2 x 12,8 cm

A Vörös szoba álma (eredeti címén: A kő története) a klasszikus kínai regényirodalom legnagyobb alkotása. Cselekménye egy tragikus szerelem történetét beszéli el, és körképet fest a XVIII. századi előkelők életéről. A történetet más műfajokban is felhasználták, egyes részeiből színjátékok is készültek. E kötet a színjátékszövegekhez hangulatos illusztrációkat mellékel.


Aranyhalak képes albuma


Csing-kor (1644-1911), Tao-kuang-időszak (1821-1850)
Írta: Kou-csü san-nung (írói név: "Hajlott hátú hegyi paraszt"; működött: XIX. század közepe)
Kiadta: Jing-hszing su-vu Könyvesház; 1848

Egy füzet; táblanyomtatás papíron; fűzött kötés
Laponként 8 függőleges sor, soronként 20 írásjegy; hajtásmargó nélkül; a szöveg körül körbefutó egyvonalas keret, ezen kívül minden lapon körbefutó díszes keret
Külső méret: 29 x 16,5 cm; a szövegkeret mérete: 13,0 x 9,5 cm, a képek keretmérete: 13,2 x 9,5 cm
Belső címlap,
a kancelláriai stílusú kalligráfia
egy változatával, díszes kerettel

Aranyhal és vízinövények,
méltatással, díszes keretben
A vörös színű, hatalmas uszonyokat és farkat viselő, dekoratív aranyhalat a szürke pontyból tenyésztették ki Kínában. A X-XII. században az arisztokrácia körében, később szélesebb körben elterjedt a tartása. Ez a kézikönyv - a maga nemében az első - részletesen leírja az aranyhalak változatait, tenyésztésük módját, betegségeiket stb., és ötvenhatféle aranyhal képét is közli.

 

  


Száz virág írópapír versek számára

Versíró papír íriszek
ábrázolásával

Csing-kor (1644-1911), Hszüan-tung-időszak (1875-1907)
Illusztrálta: Csang Csao-hsziang (működött: 1892-1907)
Kiadta: Ven-mej-csaj Könyvesház (Tiencsin); 1911

Két füzet; színes táblanyomtatás (mozaikdúccal) papíron; fűzött kötés
Hajtásmargó nélkül; körbefutó, díszes keret
Külső méret: 29,5 x 18,1 cm; a keret mérete: 23,7 x 15,0 cm
Az írástudók hagyományos tevékenységei között jelentős helye volt a versírásnak. Ilyenkor szigorú esztétikai szabályok szerint készült nemcsak a költemény, hanem a lejegyzés kalligráfiája, sőt, az erre szolgáló papír is. A virágok finom képével díszített lapok ezt a célt szolgálták; a kiadó hagyományos könyv formájában bocsátotta áruba teljes választékát.


Feliratos bronztükrök összegyűjtött pacskolatai

Tükrök: Han-kortól a Szuj-korig (i. e. 206 - i. sz.: 618)
Pacskolat: Csing-kor (1644-1911) vége
Az albumot készítette és gyűjteményében őrizte: Csen Csie-csi (1813-1884)

Album, huszonnyolc lappal;
tusdörzsöletek papíron, papírra montírozva
Külső méret: 32,7 x 26,8 cm;
az egyes pacskolatok mérete változó

A régi Kínában az előkelők bronztükröket használtak.
A tükrök hátlapját gondosan díszítették: növényi vagy mértani motívumokkal,állatalakokkal, jelképekkel és feliratokkal, hogy a tükör óvja használóját,és jó szerencsét hozzon neki.

Egy "TLV" mintával díszített,
Han-kori tükör lenyomata

A kései utódok számára a bronztükrök gyűjtés tárgyai is lettek. Ezt az albumot a XIX. századi Kína egyik neves műgyűjtője maga készítette gyűjteménye darabjairól.


Egy Han-kori uralkodó díszmenetének ábrázolása.
Az i.sz.: 2. századból való kő dombormű pacskolata

A dombormű fennmaradt részének
pacskolata, a szélén Liang Csi-csao
méltató kalligráfiájával

Dombormű: Keleti Han-kor (i. sz. 25-220)
Pacskolat: Csing-kor (1644-1911),
Kuang-hszü-időszak (1875-1907)

Lapos dombormű; kancelláriai stílusú felirattal; datálatlan, vlsz. i. sz. II. század második fele; a földből került elő Lince helyiségnél (Santung tartomány), 1882-ban
A pacskolat készült 1882 és 1907 között
A méltató feliratot írta Liang Csi-csao (1873-1929)

Kézi tekercs; cinóberdörzsölet, papíron;
papírra montírozva; felirat a montírozáson
Külső méret: 96 x 236 cm;
a pacskolat mérete: 94 x 135 cm

A dombormű eredetileg egy előkelő úr sírkamrájának belső falát díszítette. A Han-korból ismeretes hasonló alkotásokkal együtt megjeleníti az előkelők életének jeles pillanatait. A XIX. században bukkantak rá; pacskolata jeles írástudók gyűjteményébe került. Erre a példányra a korszak egyik legjelesebb tudós államférfija írt méltatást.


A Démonűző Csung Kuj képmása.
Az 1624-ben kőbe vésett ábrázolás pacskolata


Sztélé: Ming-kor (1368-1644), Tien-csi-időszak (1621-1627)
Pacskolat: Csing-kor (1644-1911)

A dombormű elkészült: 1624, negyedik holdhónap; őrzési helye ma: Tengfeng város (Honan tartomány)
A pacskolat készítési ideje bizonytalan

Tekercs; tusdörzsölet, három, összeragasztott papírlapon; montírozatlan
Mérete: 199,7 x 109,7 cm
A félelmetes Démonűző kardot visel,kezében azonban könyvet tart, hóna alatt tokba zárt citerát visz

A kínai népvallásban Csung Kuj, a Démonűző, igen népszerű figura. Legendája szerint élő személy volt a Tang-korban; megbukott a hivatalnoki vizsgán, ezért öngyilkos lett. Tang Hszüan-cung császár nevezte ki Démonűző istenségnek, mivel egyszer a császárt - álmában - megmentette egy démontól. Ábrázolásain többnyire torzonborz, félelmetes harcos; megjelenítése nem nélkülözi a Kínában ritka humort sem.



Csianghszi tartomány atlasza, leíró jegyzetekkel

Ming-kor (1368-1644) Van-li-időszak (1573-1619)
Festette: ismeretlen
Készült: datálatlan; 1600 körül

Fennmaradt az egyik album (37 térképpel); térképek: kézi festés, tussal, színes és fehér pigmenttel és arannyal selymen, papírra montírozva; szöveg: kézírás, tussal, mandarinszínű, arannyal hintett papíron; fűzött kötésű album
Külső méret: 35,0 x 30,0 cm; a térképek mérete: 28,9-29,0 x 26,0-26,7 cm; a szöveg mérete: 28,8-19,0 x 26,6-26,8 cm

Sangjaohszien körzet térképe,
a másik lapon magyarázó szöveg

Csianghszi a hegyek, vizek és termékeny völgyek tartománya Délkelet-Kínában. Első ismert atlasza ez a gyűjtemény, amelyben egy áttekintő térkép mellett hat prefektúra és harminc körzet ábrázolása és leírása maradt fenn. A térkép madártávlatból megjeleníti a hegyeket és a vizeket, megjelöli a településeket és jelesebb építményeket, és fehér kartusban tussal kiírja a nevüket.



Császári leirat mandzsu és kínai nyelven

A tekercs kínai fele,
a beleszőtt sárkányoktól a
végére nyomott császári pecsétekig

Csing-kor (1644-1911), Csia-csing-időszak (1796-1820)
Készült: 1799-ben

Kézi tekercs; kézírás, tussal, színes és fehér pigmenttel, mintákkal és öt színű szállal szőtt selymen; montírozva; mintás selyemszövettel bevont tokban
Teljes méret: 30,4-30,7 x 181,5 cm

 

A kao ming ("patent of nobility" / "patent by ordinance") című leirat szokásos udvari esemény megörökítése: egy rangos hivatalnok kinevezése után a császár a korábbinál magasabb rangot, címet adományoz a hivatalnok szüleinek és nagyszüleinek (akár haláluk után is!), tekintettel fiuk érdemeire és előmenetelére. Ezúttal Jü-lin (1766-1833) mandzsu előkelőt érte a megtiszteltetés.

vissza


  Országos Széchényi Könyvtár 2003