I. tárló

A jelzett évfordulóhoz kapcsolódva mutattuk be a horpácsi könyvtár 1780-as Hajnóczy-féle kéziratos jegyzékét, mely az egyik előzménye a gróf Széchényi Ferenc által a nemzetnek átadott, nyomtatott hungarica kötetek katalógusának. Az első nyilvános magyar nemzeti közintézmény és közgyűjtemény, az Országos Széchényi Könyvtár alapításának dátuma és alapítólevelének kelte 1802. november 25-e. Az említett katalógus még a téka megnyitása előtt megjelent (1799-1800), és Széchényi e kötetekből nemcsak a hazai megyéknek, városoknak, püspökségeknek, káptalanoknak vagy magánszemélyeknek küldött, hanem külföldön is számos tudományos intézet, gyűjtő és tudós részesült e kiadványból, amint azt a köszönőlevelek sokasága tanúsítja. Széchényi ezzel ország-világ előtt bizonyítani akarta a magyarság kulturális életének folytonosságát és a súlyos történelmi és politikai megpróbáltatások ellenére is megőrzött szellemi alkotóképességét. A gyermekeit gondos nevelésben részesítő gróf természetesen kiskorú fiainak szintén adott egy-egy példányt e műből, részben, hogy a haza és a nemzet iránti hasonlóan nemes tettekre buzdítsa őket, részben, hogy a család magas társadalmi állásából eredő kötelességeket is a szívükbe vésse.
Fönnmaradt a középső fiú, Pál és a legkisebb, István magyar nyelvű köszönőlevele, mely nemcsak az édesapjuk iránti szeretet és tisztelet bizonyítéka, hanem ellentmond annak a téves vélekedésnek is, hogy ez az arisztokrata család nem tudott magyarul, Széchényi István is csak később tanulta meg a hazája nyelvét. Az ő esetében arról van szó, hogy a hosszas külföldi tartózkodás és katonai szolgálat után föl kellett frissítenie anyanyelvi tudását, illetőleg gazdagítania a közgazdaságtani szakkifejezések magyar megfelelőivel. Érdemes rá felfigyelni, hogy a bemutatott levélen - s még később is - két "é"-vel írta a Széchényi nevet. Mátray Gábor - alapítónk legidősebb fia, Lajos egyik gyermekének nevelője, az Országos Széchényi Könyvtár harmadik igazgató őre - a gróf Széchényi Ferencről szóló írásában megemlékezett e kiváló és nemeslelkű arisztokrata család házának nemzeti légköréről, ahol a magyar volt a mindennapi érintkezés nyelve, s ahol rokonszenvvel fordultak a nemzeti zene és a népdalok felé. Alapítónk is írt és értett magyarul. Ennek bizonyítékául kiállíttottuk az ifjabb Ráday Gedeonhoz szóló missilisét, melyben az idősebb Ráday halálát a családra és a tudományra nézve egyaránt fájdalmas veszteségként említi, valamint Sándor Istvánnak a grófhoz intézett magyar nyelvű levelét, melynek dátuma megegyezik nemzeti könyvtárunk alapításának pontos keltével.

	Istók János (1873-1972) mellszobra alapítónkról, gróf Széchényi Ferencről. Készült a nemzeti könyvtár alapításának 100. évfordulójára, 1902.		Istók János (1873-1972) szobrász, éremművész a Nemzeti Könyvtár alapításának 100. jubileumára (1902) emlékplakettet készített gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) és József nádor (1776-1847) arcképével.
	Sz. Egyed Emma (1935-) éremművész emlékpénzérme az Országos Széchényi Könyvtár alapításának 200. évfordulójára. Kibocsátója a Magyar Nemzeti Bank. Előlapján az egykori pálos könyvtárterem, a nemzeti téka megnyitásának helyszíne, a hátlapján a Victorinus-corvina kötéstáblájának középdísze.		Gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) horpácsi könyvtárának Hajnóczy József (1750-1795) által készített címjegyzéke, 1780.
	A 14 éves gróf Széchényi Pál (1789-1871) levele édesapjához, 1803.		A 12 éves gróf Széchényi István levele édesapjához, 1803.
	Gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) levele ifj. gróf Ráday Gedeonhoz (1745-1801) édesapja elhunyta alkalmából, 1792.		Sándor Istvánnak (1750-1815), a Magyar Könyvesház szerzőjének levele gróf Széchényi Ferenchez 1802. november 25-én, a könyvtár alapításának napján.