V. tárló

Gróf Széchényi Viktor (1871-1945) jó humorú, a vidámságot és a tréfát kedvelő ember lévén, a család tagjai többször felkérték nászbeszéd tartására. A tárlóban látható beszédét a család tekintélyét és vagyonát megalapozó - de az egyházi és a világi javakat szigorúan szétválasztó - Széchényi György (1592-1695) esztergomi érsek "nevében" tartotta, utánozva a 17. századi ős jámbor prédikációinak nyelvezetét.

Gróf Széchényi Viktor (1871-1945) tréfás nászbeszédének részlete gróf Széchényi János (1897-1969) és Széchényi Julianna grófnő (1900-?) esküvője alkalmából. Meghívó és a nászmenet rendje, 1931.

Gróf Széchényi Viktor (1871-1945) beszéde a Liszt-emlékév megnyitóján a székesfehérvári Vörösmarty Körben, 1935. (Részlet)

Talán kevéssé köztudott, hogy Széchenyi István felesége, Seilern-Aspang Crescentia grófnő (1799-1875) is tanult magyarul. Alapítónk ugyanis nemcsak a fiaitól, hanem leendő menyeitől is elvárta a magyar nyelvtudást. Lajos fia jegyese, a Csehországból származó Clam-Gallas Aloisia grófnő (1778-1822) számára nyelvmestert fogadott, és előmeneteléről a tanárnak jelentéseket kellett neki küldenie. Két ilyen tájékoztató maradt fenn a családi levéltárban. Crescentia - amint azt gróf Széchényi Viktor megjegyzi említett 1931-es, a székesfehérvári Vörösmarty Körben elmondott beszédében, melyet a Csongor és Tünde kiadásának 10. évfordulója alkalmából tartott - Széchenyi István ösztönzésére szintén tanult magyarul, és Vörösmarty jelenlétében néhány versét el is szavalta, a költő nagy örömére. Ugyanebben a beszédében arról is szól, hogy Széchenyi István oly nagyra becsülte Vörösmartyt, hogy eszméinek terjesztésére lapot akart alapítani.

Gróf Széchényi Viktor (1871-1945) beszéde a székesfehérvári Vörösmarty Körben a Csongor és Tünde kiadásának 100. évfordulója alkalmából, 1931. (Részlet)