Szabó Zoltán

„Ez a monográfia egy különleges és nagy hatású írót és a közéletben tevékeny embert mutat be, akinek nemcsak az volt fontos, amiről írt, hanem az is, ahogyan. És Szabó Zoltán (1912–1984) sok mindenről írt, másként, amikor A tardi helyzet című szociográfiát, másként, amikor a Magyarország felfedezése sorozatban a Cifra nyomorúságot, és megint másként, amikor a Szerelmes földrajz lírai prózáját, valószínűleg legszebb könyvét publikálta… És megint más-másként, amikor esszéket írt Rákócziról, Zrínyiről, Veres Péterről, Németh Lászlóról, a Sárközi házaspárról, Orwellről, Cs. Szabó Lászlóról, Tamásiról, Illyésről, vagyis ősökről és társakról. Publicisztikát akár a Szellemi Honvédelem sorozatban, akár előtte és utána Magyarországon, majd emigrációja évtizedeiben a müncheni Látóhatárban / Új Látóhatárban, a párizsi Irodalmi Ujságban és egyéb kiadványokban. – …ez a monográfia nemcsak Szabó Zoltán személyét, európai magyarságát és magyar európaiságát, valamint írásait teszi ismerhetőbbé, de azt a nyugati magyar korszakot is, ami elmúlt, de – ahogyan azt Szabó Zoltán sokszor, első olvasásra közhelyszerűen, de minél jobban meggondolja az ember, annál ütősebben mondott így: – a múlt az, ami nem múlik el. Hiszem, Szabó Zoltán, az ember és írásai ilyen múlt, és remélem, ezt sokan megérzik, megértik, és megélik.” – András Sándor