Szimpózium egy XV. századi humanistáról

November 13-án Nemzetközi tudományos szimpózium volt az OSZK-ban Augustinus Moravus Olomucensis halálának 500. évfordulója alkalmából.

Augustinus Moravus Olomucensis (1467–1513) a morvaországi és közép-európai (egyúttal magyarországi) humanizmus egyik legfontosabb alakja. Krakkói és padovai tanulmányok után 1496-tól II. Ulászló magyar és cseh király budai udvarában tevékenykedett a cseh kancellária szolgálatában.

A halálának 500. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi tudományos ülés az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete (MTA BTK ITI) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) együttműködésének keretében jött létre.

A nagy műveltségű személyiség életét és irodalmi tevékenységét elemző, vizsgáló konferenciát Kiss Farkas Gábor és Ekler Péter szervezte Boka László (tudományos igazgató, OSZK) szakmai közreműködésével, támogatásával. A szimpóziumot Helena Bambasová, a Cseh Köztársaság budapesti nagykövete, Kecskeméti Gábor (igazgató, MTA BTK ITI) és Szemerei Péter (mb. főigazgató, OSZK) nyitották meg.

Anna Rose, Matyáš Franciszek Bajger és Jana Kolářová – Augustinus korát és kortársait, az itáliai, közép-európai, morvaországi (elsősorban olmützi) tudományos, kulturális és egyházi hátterét, körülményeket bemutató – előadásai hasznos kiindulási pontnak bizonyultak a további előadások megértéséhez. Szilágyi Emőke Rita az Augustinus Moravus és Johannes Roth közötti kapcsolat jellegét pontosította, árnyalta. Christian Gastgeber a híres humanista, Conrad Celtis és Augustinus, általában pedig az Alpokon túli (nem itáliai) humanisták ógörög nyelvbéli jártasságát, műveltségét elemezte.

Srmcz Ádám egy Conrad Celtis által írt epódoszban (Ad Bassareum medicum), illetve az Augustinus által írt Dialogus in defensionem poeticesben szereplő Bassareus nevű szereplőket és szerepüket hasonlította össze. Kiss Farkas Gábor Augustinus említett művét, a Dialogus in defensionem poeticest vizsgálta, és a mű antik, középkori és humanista forrásait ismertette. Csehy Zoltán jóvoltából nemrég elkészült két, Augustinus Moravus által írt latin vers magyar műfordítása; az előadó most a Bohuslav Hasištejnský z Lobkovic költészetében „megfogható” Augustinus-képről és -személyiségről beszélt. Zsupán Edina a Strassburgban megjelent (1513) Bésszarión-művek keletkezésének eszmei-ideológiai hátterét elemezte. (A kiadás alapjául egy Augustinus által másolt szöveg szolgált.)

Ekler Péter Augustinus eddig alig vizsgált értekezésére (De modo epistolandi) hívta fel a figyelmet a műben található két levél, a Filippo Beroaldónak és a Cassandra Fedelének írt epistolák elemzésével. Augustinus a Dunai Tudós Társaságnak mívesen kidolgozott arany paterát ajándékozott. Marosi Ernő hangsúlyozta a műtárgy jelentőségét, és a rajta/benne található antik érmék ikonológiai vizsgálata után fontos új javaslatokat tett a patera rendeltetését illetően. Az előadók sorát záró Lucie Storchová ismertette az Augustinusra vonatkozó XIX–XX. századi cseh/csehszlovák kutatások és szakirodalom főbb súlypontjait, és bemutatta az Augustinus művelődéstörténeti szerepét megítélő különböző álláspontokat, irányzatokat.

A baráti hangulatú szimpózium moderátori tisztét Békés Enikő, Marosi Ernő, Kiss Farkas Gábor és Ekler Péter látták el. Kiss Farkas Gábor és Boka László záró szavai egyrészt felhívták a figyelmet azokra a témákra, irányokra, amelyek mentén tovább lehet folytatni a megkezdett vizsgálatokat, másrészt üdvözölték az évforduló alkalmából létrejött közép-európai tudományos együttműködési fórumot. Az előadások szerkesztett változatait tartalmazó kötet tervek szerint 2014 végén fog megjelenni.

A rendezvény fő támogatói az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok és a Nemzeti Kulturális Alap voltak. A konferenciát előkészítő tudományos kutatásokat a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta. A szimpózium napján megjelent az előadások tartalmi kivonatait tartalmazó kiadvány is. Az angol, német és olasz nyelvű összefoglalók a rendezvény honlapján is elérhetőek.
Ekler Péter
Régi Nyomtatványok Tára

Az esemény képes beszámolója