Öt új kiadványunk jelent meg

Az év végén jelentek meg az alábbi, OSZK-hoz köthető kiadványok. Mind az öt mű megvásárolható az OSZK könyvesboltjában, illetve megrendelhető az OSZK Kiadványtárától az alábbi elérhetőségeken: Budai-Király Tímea, Tudományos Igazgatóság Kiadványtár, Országos Széchényi Könyvtár; 1827 Budapest, Budavári Palota F épület; Tel.: 22-43-878, Fax: 20-20-804, e-mail: kiadvanytar@oszk.hu

Interpretációk interpretációja. Tudós bibliothecariusok, tudós elődök. Szerkesztette: Zsupán Edina, Országos Széchényi Könyvtár, Gondolat Kiadó, (Bibliotheca Scientiae & Artis 7.), 2015.

A kiadvány ára: 3 500 Ft.
A kötet a 2014. november 24-i Tudományos Ülésszak folyományaként készült.

Részlet Szilágyi Márton: Archiválás és kánonizáció. A Kazinczy-hagyaték utóéletének termékeny dilemmái című tanulmányából:

„Az archívumok működését az elméleti reflexiók általában kevéssé szokták exponálni. Részben azért, mert a teoretikusok igen ritkán szokták testközelből ismerni az anyag megőrzéséhez kapcsolódó intézmények valódi működését, részben pedig azért, mert egyszerűbb axiomatikusnak tekinteni s nem bolygatni az interpretálandó anyag fennmaradásának a körülményeit, így legalább a kiindulópont nem vet föl rögtön dilemmákat. Pedig érdemes azzal szembenézni, hogy már itt is erős értelmezői szempontok működnek: az archívum sem áttetsző médium, s végképp nem csupán olyasmi, amely egyszerűen fenntartja nekünk a forrásokat. Ha egy hagyatékban az iratokat létrehozó intézmény eredeti ügykezelési gyakorlatát megőrzik a kutató számára, az ezért jelent nélkülözhetetlen információkat – ám persze más a helyzet, ha személyi hagyatékkal van dolgunk. Ekkor ugyanis már az anyag tárolására kialakított őrzési elvek erőteljes és preformált értelmezési szempontokat jelentenek, amelyek a későbbi feldolgozás – gyakran nem is exponált – elveit is meghatározzák. Nyilván meg kell különböztetnünk a hagyatékon már tudatosan nyomot hagyó személyiség értelmező gesztusait attól az esettől, amikor egy szétszórt anyagból kell rekonstruálnunk a személyiségjegyeket, de éppen az az érdekes, hogy még egy teljesen tudatos örökhagyó személyiség szándékai is átértelmeződhetnek az archívumi rendezés során.”

Gilányi Magdolna: A Margitsziget 19. századi képeken, Magyar Napló Kiadó. A kötet megjelenését támogatta az Országos Széchényi Könyvtár
A kiadvány ára: 3 500 Ft.

Fülszöveg: „Pompás fénykorok, pusztulást hozó kataklizmák után a mai kor embere számára sem közömbös kérdés, hogy mi van a szigeten. Különösen, ha számításba vesszük, hogy a lassan százötven éve egyesített világváros részévé lett a Margitsziget, amely a Margit híd megépülésével vált egyszerű módon megközelíthetővé. […] Sokak számára a sziget körbefutása sportolási alaptáv; jó néhány létesítmény működik ott, szép pihenőhely, mégis hiányérzetünk támad, mert a felsoroltak nem tükrözik sem gazdag történelmét, sem pedig kivételes földrajzi helyzetét.

A sziget névadójának, Árpád-házi Szent Margitnak élete és tisztelete természetesen hozzájárul ehhez a különlegese helyzethez, személyének korszakonként változó megítélése befolyásolja a sziget misztikáját. […]

A 19. század, a romantika kora még szerette a romokat, szerette azt a melankóliát, amellyel felidézte a múlt dicsőségét a jelen nyomorúságában; ez a kor nem törekedett arra, hogy a hajdanvolt korok emlékeit saját jelenének szolgálatába állítsa.
A múlt és jelen szépen megfért egymás mellett anélkül, hogy szerves összhangba kerültek volna egymással. A mai látvány egészen biztosan visszavezethető ehhez a felfogáshoz, és ezér is nehéz átfogó módon gondolkodni a sziget jövőjéről.”

Viskolcz Noémi: Nádasdy Ferenc (1623–1671) nyomdái, Országos Széchényi Könyvtár, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete, MOKKA-R Egyesület, (A Magyar Könyvszemle és a MOKKA-R Egyesület füzetei 7.)
A kiadvány ára: 2 200 Ft

Fülszöveg: A jelen kötet Nádasdy Ferenc gróf nyomdáinak bemutatásával árnyalja a 17. századi barokk főúri udvari kultúráról és mecenatúráról kialakult képet. Nádasdy a csepregi birtokán működő tipográfia megszűnése (1643) után előbb Bécsben (1665), majd Pottendorfban (1667) és Lorettóban (1669) alapított nyomdákat. A gondosan előkészített, nagy befektetést igénylő komplex vállalkozások csak néhány évig működtek, de számos fontos kiadványt jelentettek meg az 1665–1672 közti időszakban.

A levéltári forrásokkal alátámasztott elemzés rávilágít Nádasdy innovatív elgondolásaira, részletekig megkomponált terveire.
A színvonalas kiadványok kibocsátására alkalmas műhelyeket Hollandiából hozott mesterek irányították, akik az ugyancsak ott vásárolt nyomdai felszereléssel dolgoztak, a papírt pedig a Nádasdy tulajdonába tartozó obereggendorfi papírmalom biztosította. A birodalmi mintákhoz hasonuló egyedülálló kulturális teljesítmény Nádasdy minőség iránti elkötelezettségének és az elismerés, a hírnév utáni vágyának érdekes elegyét mutatja.

Helle Mária: A vásári cédulától az agrárszakkönyvekig. A magyaróvári Czéh-nyomda kiadványainak bibliográfiája 1836-tól 1909-ig, Országos Széchényi Könyvtár, Gondolat Kiadó, (Nemzeti Téka)
A kiadvány ára: 2 200 Ft.

Fülszöveg: Moson vármegye első nyomdáját 1836-ban alapította id. Czéh Sándor. Irányítása alatt 1880-ig működött, ezután átadta fiának, Czéh Lajosnak, aki tovább folytatta apja vállalkozását, majd 19010-ben eladta a nyomdát, amely beleolvadt a Moson Vármegye Nyomdába. Id. Czéh Sándor vásári cédulák, imafüzetecskék és megyei hivatalos nyomtatványok nyomtatásával kezdte, hamarosan ponyvára alkalmas mesék, versezetek, moritások kiadásával folytatta.

Első anyagi sikereit a kalendáriumokkal érte el. 1848-ban kis híján elbukta teljes vagyonát a Der Emanzipierte Satanas kiadásával. Az 1860-as évek gazdasági konjunktúrája a nyomdát is szárnyára vette, és a századvég „boldog békeideje” pedig gyarapodását segítette.

A század második felében a ponyvakiadványok lassan elmaradtak, helyettük mezőgazdasági szakkönyvek, regionális érdekeltségű újságok, és a megye szellemi elitjének írásai jelentek meg.

A nyomda megmaradt a régió igényének kielégítésének szintjén. Hogy kiadványaival mégis ki tudott emelkedni a vidéki nyomdák provinciális kínálatából, azt egyrészt a tulajdonosok kulturális ambíciójának, másrészt a Magyaróváron működő mezőgazdasági felsőfokú tanintézet professzorai termékeny alkotókedvének köszönhette.

A vármegye művelődéstörténete, nyomdatörténete, könyvkultúrája szempontjából figyelemre számítható mű feldolgozza a nyomda történetét, és közli a nyomda kiadványainak 1218 tételes bibliográfiáját 1836-tól 1909-ig.

Magyarok 1945-ben. Szerkesztő: Rainer M. János; Országos Széchényi Könyvtár, ’56-os Intézet Alapítvány
A kiadvány ára: 3 900 Ft

A kötet az 1945-ös évet az átélés történetén át mutatja be. Azt vizsgáltuk, milyen tapasztalatokat éltek át a magyar társadalom különféle csoportjai a hetven évvel ezelőtti történelmi sorsforduló idején, s ezekre a később történtek fényében hogyan emlékeztek vissza. Ezért a könyv csaknem felét az 1956-os Intézet Oral History Archívumából készült válogatás teszi ki, amelyben hatvanhárom emlékező tíz tematikai egységben szól 1945-ös élményeiről. Munkánk második felében előbb három tanulmány sajátos politikai és társadalmi csoportok (kereszténydemokraták, vészkorszakot túlélt zsidók és hivatásos katonatisztek) sajátos 1945-ös percepcióit elemzi. Zárásként két tanulmány a sorsforduló következményeiről szól: 1956-os felkelőparancsnokok 1945-ös determinációiról, illetve a hazai németség 1946–47-es kiűzetéséről.

A kötet szerzői: Kőrösi Zsuzsanna, Somlai Katalin, Tabajdi Gábor, Lénárt András, Rainer M. János, Eörsi István, Szegő Iván Miklós és Ungváry Krisztián.