50 éve bontották le a Népszínház épületét a Blaha Lujza téren. Kovách Aladár írta a Nemzetit ünneplő dolgozatának bevezetőjében, 1937-ben: „Nincs teste a százéves Nemzeti Színháznak. Nincsenek »megszentelt kövei«, a hely, ahol állt és esténként fénye gyúlt, vak ugar a város közepén. Ha az épületben keressük, nincs is Nemzeti Színház. Mégis itt van, száz esztendeje fú színpadáról a tragédiák szirokkója és mosolyog a komédia. A Nemzeti Színház lélek. Úgy látszik, a hagyománynak nem kell kövekhez tapadnia, a hagyomány a vérrel hullámzik tovább nemzedékről nemzedékre.”
Mi is történt hát 1965 tavaszán? S miért fáj ez annyira a színházi embereknek és a közönségnek? Erről mesél kamarakiállításunk a tények, képek megszólaltatásával.
Időpont: 2015. április 24. és május 23. között
Helyszín: A Színháztörténeti Tár katalógusfolyosója.
Megnyitó: 2015. április 23-án, csütörtökön 16 órakor.
Frissítés: Képek a megnyitóról