Balogh Rudolf – aranykoszorús fényképész mester (1879–1944)

Kiállításunk a korábbi bemutatásokhoz képest új kutatási eredmények prezentálásával, valamint a fényképek mellett a könyvtár anyagából származó írásos és sajtó dokumentációval egészül ki.

A tárlaton bemutatásra kerülnek Balogh Rudolfra és családjára vonatkozó levéltári források, a pályakezdő fotóriporter képeit korabeli lapok illusztrálják. Közönség elé kerülnek az 1918/1919- es forradalmak a Széchényi Könyvtárban rejtőző eredeti fényképnagyításai. Balogh sokoldalú munkásságáról az együttműködő intézmények: a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma által kölcsönzött felvételek tanúskodnak. A könyvtár állományában lévő, Balogh Rudolf képeit tartalmazó magyar és idegen nyelvű könyvek, képes újságok mellett a családi örökség relikviái is helyet kapnak a tárlókban.

Balogh Rudolf 1879. szeptember 1-én született Budapesten. Győri középiskolai rajztanárától tanulta meg a fényképezés alapelemeit, majd szaktudását külföldön fejlesztette tovább. 1902-től Budapesten lakott. Pályakezdőként képei igen széles témakört öleltek fel. Hírneves “hírlap illusztrátor”-rá 1903-tól a Vasárnapi Újság oldalain vált, bár az Új Idők már 1902-ben közölt tőle képet. 1912-től “fényképészeti műintézet” tulajdonosa lett a Váci utca 12. szám alatt. 1914-ben Fotóművészet címmel lapot indított, ennek kibontakozását a világháború kitörése akadályozta meg. A “békétlen években” (1914–1919) sokszínű tudósításokat készített a háborús eseményekről, a belpolitikai élet hullámveréseiről. A húszas években az Est-lapok munkatársa lett és a Pesti Napló Képes Mellékleténél rövidesen karakteres vezető fotográfussá vált. A harmincas évek elejétől a Magyar Filmiroda fotólaboratóriumát vezette, képei az idegenforgalom szolgálatában is álltak. A “magyaros” stílus legjelentősebb képviselőjeként főként a magyar paraszti élet, a népviseletek, népszokások, a magyar táj szépségei tükröződtek felvételein.

A Das malerische Ungarn (A festői Magyarország) című kötet nagyrészt az ő képeivel jelent meg 1934-ben, majd rövidesen egy az országot reprezentáló fényképkötete látott napvilágot több nyelvű változatban. (A német nyelvű kötet az Ungarnfibel címet viselte.)

A szakma nagy tekintélyű tagjaként 1925-ben a Magyarország aranykoszorús fényképészmestere címmel tüntették ki. A harmincas évek elején a Fotóművészeti Hírek felelős szerkesztője és kiadója volt. Felvételeivel számos rangos kiállítási díjat nyert itthon és külföldön.

1944-ben származása miatt elbocsátották a Filmirodától. Műtermét és lakását bombatalálat érte – életének számos értéke odaveszett ekkor. Egészségi állapota leromlott, 1944. októben 9-én hunyt el Budapeten.

A kiállítás 2012. november 6. és 2013. január 19. között tekinthető meg az Országos Széchényi Könyvtár Corvina termében, keddtől szombatig 10-től 18 óráig. A belépőjegy ára 600 Ft .