A „szép kék Dunával” legkésőbb az ifjabb Johann Strauß keringője óta gondolatainkban egy olyan európai térséget kapcsolunk össze, amelynek a központjai, Bécs és Budapest egyben a Habsburg Birodalom középpontjait is jelentették egykor. Ez azonban nem volt mindig így: csak az Oszmán Birodalommal vívott katonai összetűzések során, a 17. század végén és a 18. század elején sikerült Délkelet-Európa legnagyobb részét meghódítani a német-római császár számára. „Török Lajos”, azaz Lajos Vilmos badeni őrgróf, a császári csapatok főparancsnoka ezekben a harcokban tett szert katonai hírnévre. Ezeket az ismeretlen vidékeket azonban először mégis a térképkészítők munkái jelenítették meg térképeken, akik így új régiókat teremtettek. Az összekötő elemet a Duna jelentette, amely a török háborúkban megszerzett területeket egységes európai térséggé kapcsolta össze: a folyó donaueschingeni eredetétől annak fekete-tengeri torkolatáig.
Az újonnan készített Duna-térképek körmönfont módon legitimálták a hatalmi igényeket és a kulturális függőségi viszonyokat. A pogány és barbár törökökről alkotott ellenségkép szintén ezen az úton terjedt el nagyon gyorsan. Nem utolsósorban ez jelentette a térképkészítők hatalmát, akik felfedezték a Duna menti térséget.
A kiállítás 70 értékes, gyakran első alkalommal kiállított darabja a Duna menti térség térképészetének fejlődését mutatja be 1650 és 1800 között. A kiállítás alapjául az a térképekből és látképekből álló gazdag gyűjtemény szolgált, amelyet a bádeni őrgrófok katonai, hadászati célokból hoztak létre. A tárlatot az Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde (Dunai Sváb Történelem és Országismeret Intézet), valamint magánadományozók gyűjteményéből származó darabok gazdagítják.
A karlsruhei megnyitót követően a tárlat nemzetközi vándorkiállításként a Duna menti térség számos városában lesz látható Ausztriától Magyarországon, Románián és Szerbián keresztül egészen Horvátországig. A képek egy sokszor ismeretlen Európába hívják utazásra az érdeklődőket. A kiállítás azt a kérdést teszi fel a látogatóknak, hogy a jelenben mit értünk Európán, és milyen képekkel kapcsoljuk össze az egyes régiókat ebben a „közös házban.”
Kapcsolódó publikációk: „Fließende Räume. Karten des Donauraums 1650–1800“ [Változó terek. A Duna menti térség történeti térképeken, 1650–1800] kiállítási katalógus és „Die späten Türkenkriege. Wahrnehmen – Wissen – Erinnern“ [A kései török háborúk. Megtapasztalás – tudás – emlékezés] tanulmánykötet. Mindkét kötet a regensburgi Schnell & Steiner Verlagnál jelent meg és a kiállítás helyszínén megvásárolható.
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota „F” épület, Ars Librorum csarnok
Nyitvatartási idő: 2018. augusztus 2. – szeptember 13., keddtől szombatig: 10.00 – 18.00.
A belépődíj személyenként 400,- Ft. Vezetések egyeztetés szerint.
További információ: pr@oszk.hu
A kiállítás megnyitója
A kiállítás szórólapja
A kiállítás az alábbi intézmények közös projektjeként valósult meg: Landesarchiv Baden-Württemberg, Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde és Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
Kísérőrendezvények a kiállítás helyszínén