Hajóval Bécs és Konstantinápoly között – előadás

Miért küldtek a Habsburgok követeket Konstantinápolyba? Hogyan választották ki az erre alkalmas embert? Milyen volt a felkészülés az utazásra és maga az út a Dunán? Dr. Kerekes Dóra történész előadásában ezekre a kérdésekre is választ kapunk.

A mohácsi csatavesztést követően Magyarország területén előbb két, majd három hatalom osztozott. A permanens hadiállapot egyben egyfajta békeállapot is volt, amelynek elkerülhetetlen velejárója volt a felek közötti diplomáciai érintkezés. A bécsi udvar 1526-tól állt diplomáciai viszonyban a konstantinápolyi szerájjal, amely kapcsolat létesítése és fenntartása érdekében előbb alkalmi, majd állandó követek utaztak a császárvárosból a Boszporusz partjára. Útjuk első felét, a Bécs–Belgrád szakaszt hajón tették meg a Dunán. Ennek során a nehéz bécsi indulás, a többszöri, hosszabb-rövidebb megállók még császári területeken, majd az oszmán fennhatóság alatt álló térségbe lépés, a budai pasa audienciája és a további út Belgrádig, mindig nagy izgalmakat, sokszor veszélyeket is tartogatott a diplomaták és népes kíséretük számára.

A történész az előadáson arra is kitér, hogyan jött létre a kapcsolat a felek között, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a követségeknek és kik voltak annak tagjai.

Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár
Időpont: 2018. szeptember 1.,15:00
A Budavári Könyvünnep egyéb OSZK-val kapcsolatos programjai