Shandongi Han-kori kőrajzolatok gyűjteménye

A kötetről:

A Shandongi Han-kori kőrajzolatok gyűjteménye című gyűjteményes kötet egyedülálló kultúrtörténeti kincstára a kínai civilizációnak. Példátlan részletességgel tárja elénk a közel kétezer évvel ezelőtti kínai kultúrát és társadalmat.

A kőrajzolatok sírboltok, templomok, ősök csarnoka falán, kapubálványokon fennmaradt domborművek, melyek mitológiai jeleneteket, történelmi vagy legendás történeteket vagy hétköznapi eseményeket ábrázolnak. A temetési szertartásokhoz kötődő építményeken látható domborművek jelentősége a kínai művészet történetében igen jelentős. Sok olyan jelenetet és tárgyat örökítettek meg, melyekről egyéb ábrázolás nem maradt fenn, mivel a papír feltalálása előtt Kínában selyemre festettek, vagy anyagba szőttek ugyan képeket, de e művek nagy része elenyészett.

A kőbe vésett ábrázolatok azonban nagyon sok információt adnak az utókornak a korban használt eszközökről, fegyverekről, és a hasonló témáról szóló költemények és történeti feljegyzések tartalmával összevetve mindenképp hiteles forrásai lehetnek a Han-kor hiedelemvilágának, társadalmi viszonyainak, szokásainak.

Kínában csak a 10. századtól kezdve fedezték föl e különös ábrázolatokat a sírkamrákban és templomokban, áldozati csarnokokban, ám évszázadokon át nem figyeltek fel azok jelentőségére, csak földrajzi leírások részeként, egy-egy terület jeles pontjaként emlékeztek meg róluk. Később ugyan kezdték összegyűjteni a síremlékek domborműveinek pacskolatait, de rendszeres, archeológiai tudományos módszerekkel való kutatásukra csak a 20. század elejétől kezdve került sor.

A Han-kori kőrajzolatok rendszeres kutatása Kínában az 1950-es évektől indult meg. Korszakonként és lelőhelyenként számba vették a fennmaradt sírokat, ősök templomait, kő sztéléket. Feltárták a vésési technika, a művészi ábrázolás sajátosságait. A domborművekről készült pacskolatok különféle gyűjteményekben láttak napvilágot.

A pacskolat merített rizspapírra (xuanzhi) készített másolat: a dombormű felületére többrétegű, nedves rizspapírt nyomnak, és tusba vagy cinóber-festékbe mártott tamponnal ráütögetik. A papír így pontosan átveszi az eredeti domborulatait és homorulatait, ezután megszárítják, így másolatát kapják az eredetinek, majd fekete tus vagy cinóber-festék segítségével megjelenítik az eredeti rajzolatot.

Az eredeti albumhoz a neves tudós és műgyűjtő, Fu Xihua írt előszót, mely ebben az albumban Bevezetőként szerepel.

A mű magyar megjelentetését a „Selyemút Könyvkiadási Projekt” és a „Shandongi Kultúra Klasszikus Könyvei Projekt” támogatta.

A magyar kiadás az Országos Széchényi Könyvtár könyvkiadási programjával együttműködésben készült.

Az album szövegét fordította és szerkesztette: Barta Erika

Fu Xihua Bevezetőjét fordította és az utószót írta: Kalmár Éva
Barta Erika: sinológus, műfordító, kortárs kínai irodalmi műveket ültetett át magyarra, és részt vett magyar prózai és költői művek Yu Zemin által készített kínai fordításában.

Yu Zemin, számos kortárs magyar író és költő műveinek kínai fordítója. Lefordította többek között Márai Sándor, Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter, Krasznahorkai László, Szőcs Géza, Bartis Attila, Dragomán György legjelentősebb műveit.

A shandongi kőrajzolatok magyar kiadásának lektora, akinek közreműködése nélkül az album nem jelenhetett volna meg.

Kalmár Éva: sinológus, műfordító. A kínai színház történetével foglalkozott, fordított klasszikus és modern műveket kínairól magyarra. Több éven át tanított a kínai kultúra különböző korszakairól Budapesten, Szegeden és Miskolcon.