Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét?

[1]Jankovics Marcell Kossuth-díjas, érdemes művész, rajzfilmrendező, művelődéstörténész, könyvillusztrátor lesz az Országos Széchényi Könyvtár és a Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány „Kalandozások a kultúra és a tudomány világában” című ingyenes előadás-sorozatának következő vendége október 6-án 18 órakor. A neves rendező „Az ember tragédiája” című rajzfilmjének premierje előtt részleteket vetít a filmből, és mesél szerelemről, küzdésről, hazáról, az emberről…

Elkészült a talán leghosszabb, legmélyebb mondanivalót hordozó magyar animációs film: Az ember tragédiája, amely Jankovics Marcell életművének csúcsa. A művész eredetileg külföldi megrendelésre a Bibliából készített volna animációs filmet Teremtés címmel, ám a munka végleg megrekedt. Ekkor keresett, ahogyan ő fogalmaz, egy másik „nagy falatot”, így jutott eszébe Madách műve. Ma már úgy gondolja, ez volt a szerencsésebb választás. 28 évvel ezelőtt egész estés mozifilmet szeretett volna készíteni a műből, de pénzhiányra hivatkozva elutasították, végül néhány évvel később, 1988-ban kapott a munka megkezdéséhez elegendő anyagi támogatást. Azóta folyamatosan dolgozott, így az elkészült műből most részleteket vetít.

[2]A rendező nem véletlenül választotta előadása címét: „Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét.” (Tizenharmadik szín, Az űr). A küzdés szó nagyon sokszor szerepel a Tragédia szövegében, Jankovics Marcell értelmezésében Madáchnak ez a legfontosabb, a szerelem mellett.

Madách Imre a mű első változatát még 1852-ben írta meg a börtönben, ahol Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt ült. Ennek a változatnak még Lucifer volt a címe. 1859. február 17-én kezdte újra írni „Az ember tragédiája” című drámai költeményének második változatát a Nógrád megyei Alsósztregován. A darabot tizenhárom hónappal később, 1860. március 26-án fejezte be. Madách Arany Jánosnak küldte el a kéziratot, aki híres válaszlevelében többek között így vélekedett: „Az Ember tragoediája úgy conceptióban, mint compositioban igen jeles mű. …egy kis külsimitással irodalmunk legjelesb termékei között foglalhat helyet az helyet. Nem tudom, mi szándéka van Kegyednek a kiadásra nézve: én ohajtanám ezt a Kisfaludy-társaság utján eszközölni, a mi, remélem, sikerülne is.”

Arany János egy évvel később, a Kisfaludy-társaság 1861. október 31-i ülésén maga mutatta be a Tragédiát, sőt részleteket is felolvasott belőle. Az alkotás a Társaság támogatásával, 1861-es évjelzéssel, de 1862. január 12-én hagyta el a nyomdát Emic Gusztáv kiadásában.
Ez a kiadvány nem került kereskedelmi forgalomba, hiszen a Társaság saját tagjainak és támogatóinak szánta. Feltételezések szerint 250 példány jelenhetett meg belőle, amelyből Madách 20 tiszteletpéldány kapott. A műből eddig közel 200 különböző kiadás látott napvilágot.

A műnek nincs elmesélhető keletkezés-története, hiszen sem a család, sem a szűkebb barátok nem voltak beavatva a készülő költemény tervébe.
A darab ősbemutatóját Paulay Ede rendezésében Budapesten, a Nemzeti Színházban 1883. szeptember 21-én tartották. Az első Ádám Nagy Imre, az első Éva Jászai Mari az első Lucifer pedig Gyenes László volt. A darab 1000. előadását 1963. április 7-én láthatta a nagyközönség a budapesti Nemzeti Színházban.

Érdekesség: a Madách család a legősibb magyar családok egyike, alapos kutatások Kürtösi Nyárádot tekintik az első ismert felmenőnek, aki az 1100-as évek végén élt.

Jankovics Marcell

[3]1941-ben született Budapesten. Pályafutását fázisrajzoló gyakornokként kezdte. 1963 óta készít önállóan animációs filmeket, 1965-ben nevezték ki rendezőnek. Animátorként, animációs rendezőként, grafikai tervezőként és dramaturgként mások filmjeiben is közreműködött. Grafikai tervezőként a Disney stúdióban is dolgozott (Eszeveszett birodalom, 1997). Több száz film van a háta mögött, közülük 280 filmet maga rendezett. Vezető rendezője volt a Gusztáv, a Magyar Népmesék és a Mondák a magyar történelemből című sorozatoknak. Három egészestés játékfilmjének (János vitéz, Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról) nem csupán rendezője, de forgatókönyvírója és tervezője is volt. Készít rajzfilmplakátokat, tervez emblémákat, illusztrál mesekönyveket és más szépirodalmi műveket is. Eddig 16, főképpen művelődés- és művészettörténeti tárgyú kötete jelent meg. A DUNA TV egyik alapítója.

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Bizottságának elnöki tisztét is betöltő Jankovics Marcell 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, 1984-ben érdemes művész lett. Sisyphus című filmjét 1975-ben Oscar-díjra jelölték. Küzdők című filmjével 1977-ben Cannes-ban elnyerte az Arany Pálmát, a Fehérlófia pedig 1984-ben Los Angelesben megkapta a minden idők legjobb rajzfilmjének járó díjat.

[4]Az esemény kapcsán készült interjú [5].

Az esemény 2011. október 6-án, 18 órakor kezdődik. Az érdeklődőket előzetes bejelentkezés [6] után várjuk!

Jankovics Marcell honlapja [7]

„Most Önöket figyelem” [8] - beszámoló a rendezvényről