Háromszáz év közösségépítő munka – Bárány Zsófia előadása a szatmári svábok történetéről szóló konferencián

[1]

 

2025. augusztus 7–8-án a Szatmári római katolikus egyházmegye a szentév alkalmából konferenciával emlékezett meg alapításának évfordulójáról.  

VII. Piusz pápa 1804. augusztus 9-én kelt bullájával szentesítette az egyházmegye megalapítását, amelynek történetében a sváb jelenlét kiemelt szereppel bír. „Háromszáz év közösségépítő munka” ‒ hangsúlyozta a svábok betelepítésének társadalmi, gazdasági, valamint lelki jelentősége kapcsán a konferenciát vendégül látó Schönberger Jenő szatmári megyés püspök. 

A kétnapos tudományos tanácskozás [2]a XVIII. századtól napjainkig mutatta be a szatmári svábok vallási, kulturális, gazdasági és társadalmi szerepét a térségben. A történész, néprajzkutató, muzeológus, lelkipásztor előadók olyan témaköröket jártak körbe, mint például a betelepítés, az egyházi keretek kialakulása, a XIX. századi asszimiláció és kivándorlás, a politika és az egyházi élet a XX. század első felében, a közösségi trauma, identitás, valamint az örökség és annak lehetőségei. 

[3] [4] [5] [6]

 

Bárány Zsófia, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoportjának tudományos munkatársa A szatmári németek és a Szatmári római katolikus egyházmegye megalakulása címmel tartott előadást, amelyben a XVIII. század során a területre érkező német telepesek által lakott községekre összpontosított. A XVIII. század végéről, a XIX. század elejéről fennmaradt canonica visitatiók alapján mutatta be, hogy a sváb közösségeknek milyen pozitív fejleményekkel vagy épp kihívásokkal kellett számolniuk például az oktatásügy, az egyházfegyelem, esetleg az anyagiak terén a korszakban. Előadásában arra is kitért, hogy az együttélés során miként alakult a kapcsolat a különböző vallásúak és a nemzetiségiek között a vizsgált településeken. 

 

 

Kapcsolódó tartalom: 
„Sathmarland, du meine Heimat”. Jubileumi tudományos konferencia a szatmári sváb örökségről [8]