A nemzeti könyvtár a teljes anyagot feldolgozta, digitalizálta és ingyenesen elérhetővé tette tartalomszolgáltató felületén, a Copián.
[1]
Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának állománya az elmúlt évtizedekben páratlan kortárs kultúrkinccsel bővült: az idén 90 éve született Balassa Sándor (1935–2021) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett zeneszerző és özvegye, Balassa Mariann ajándékaként a gyűjteménybe került a művész 150 opusszámmal jelölt műve és egytucat sorszám nélküli kottakézirata. A nemzeti könyvtár a teljes anyagot feldolgozta, digitalizálta és ingyenesen elérhetővé tette tartalomszolgáltató felületén, a Copián. [2]
Balassa Sándor egyike volt azon zeneszerzőinknek, akik már életük során úgy döntöttek, hogy kompozícióikat a nemzeti könyvtár zenei gyűjteményében helyezik el. Első kéziratait 1997-ben adományozta, majd az évek során valamennyi autográfját itt helyezte el. Haláláig – 2021-ig – 150 opust és több további, sorszám nélküli művet komponált. Utolsó három alkotása, a Trio [3] (op. 148), a Négyes [4] (op. 149) és a Palánták [5] (op. 150) szintén a gyűjtemény részét képezi, és most először vált mindenki számára hozzáférhetővé. Az utolsó dokumentumcsomagot 2025. április 10-én adta át Balassa Mariann az Országos Széchényi Könyvtár számára. A gazdag gyűjtemény így összesen 3690 oldalnyi kéziratot tartalmaz.
[6]
[7]
[3]
[5]
A zeneszerző életútja szorosan kapcsolódik a magyar zenei intézményekhez: a Bartók Béla Konzervatórium után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szervánszky Endre zeneszerzés osztályában folytatta tanulmányait, ahol 1965-ben diplomázott. Előbb a Magyar Rádió zenei rendezőjeként, majd a Zeneakadémia tanáraként dolgozott; 1981-től 1996-os nyugdíjazásáig a zeneszerzés tanszéken tanított hangszerelést, utolsó éveiben egyetemi tanárként.
Balassa Sándor sokoldalú zeneszerzői pályája során nagyszabású zenekari műveket (Tündér Ilona, [8] Csaba királyfi, [7] A Nap fiai, [9] Hunok völgye, [10] 301-es parcella [11]), négy operát (Az Ajtón kívül, [6] A Harmadik bolygó, [12] Karl és Anna, [13] Földindulás [14]), valamint kantátákat, dalokat, kórusműveket, kamarazenei és szólókompozíciókat alkotott.
[15]
[13]
[8]
[16]
Munkásságát számos rangos díjjal ismerték el: 1972-ben Erkel Ferenc-díjat, 1978-ban Érdemes Művész címet, 1983-ban Kossuth-díjat kapott, később kétszer is Bartók–Pásztory-díjjal ismerték el (1988, 1999). 1989-ben lett Kiváló Művész, 2012-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díj kitüntetettje.
A most teljessé vált kéziratos hagyaték [17] digitalizálására és publikálására Balassa Mariann adott engedélyt, lehetővé téve, hogy a közönség és a kutatók kiváló minőségben, nagyítható formában érhessék el a dokumentumokat. A Copia [1]felület nemcsak a zenetudományi kutatás számára kínál új lehetőségeket, hanem az oktatásban, kutatási projektekben és az ismeretterjesztésben is széleskörűen használható.
Az Országos Széchényi Könyvtár ezzel a gyarapodással nemcsak a magyar zenetörténet kiemelkedő alkotójának teljes életművét őrzi és szolgáltatja, hanem a Copia [1]felület révén hozzájárul ahhoz is, hogy Balassa Sándor munkásságát újra felfedezze a nagyközönség és a szakma.