A Könyvtári Unió budapesti 4. Kína–Közép- és Kelet-európai Országok Könyvtárvezetői Fórumán a résztvevők a digitális transzformáció, az új innovációk, a trendek hatását, a könyvtárak és könyvtárosok új feladatait és a szakmai együttműködés új lehetőségeit vitatták meg.
[1]
A Könyvtári Unió budapesti 4. Kína–Közép- és Kelet-európai Országok Könyvtárvezetői Fórumán a résztvevők a digitális transzformáció, az új innovációk, a trendek hatását, a könyvtárak és könyvtárosok új feladatait és a szakmai együttműködés új lehetőségeit vitatták meg.
2025. október 19–22. között rendezték meg Budapesten a 4th China–Central and Eastern European Countries (CEEC) Curators’ Forum of Libraries Union (a Könyvtári Unió 4. Kína–Közép- és Kelet-európai Országok Könyvtárvezetői Fóruma) című nemzetközi szakmai konferenciát. [2] A rangos esemény házigazdája idén az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár volt, amely azért is különleges, mert először tartják e nagy presztízsű könyvtárszakmai fórumot személyes jelenléttel Európában.
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
A négynapos esemény célja az volt, hogy a Kína és a 16 közép- és kelet-európai ország között 2012-ben létrejött „16+1 együttműködés” kulturális pillérét erősítse, elősegítve a nemzetközi könyvtári partnerségek és a kulturális örökségvédelem fejlődését. A konferencia központi témája „Kapcsolódás, alkotás, interakció, inspiráció – a könyvtárak jövője” volt, amely méltó keretet biztosított a könyvtári szakterület aktuális és jövőbe mutató kérdéseinek megvitatásához.
A 2025. október 20-án, hétfőn, a nemzeti könyvtárban tartott ünnepélyes megnyitóceremónián részt vett Kung T’ao, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete, valamint dr. Szűcs Ádám Imre, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, továbbá nemzetközi könyvtári szervezetek vezető képviselői.
Gerencsér Judit, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettese köszöntőjében hangsúlyozta: „Az előttünk álló napokban többször is lesz alkalmunk tanulni egymástól, inspirálódni egymás által, mert bírjuk szakmánkat és birtokoljuk azt a nyelvet, amely magunkon keresztül hivatásunkhoz visz.” Angol nyelvű előadásában kiemelte: a könyvtárak ma a gyorsan változó felhasználói szokások, a digitális átalakulás és a mesterséges intelligencia kihívásaival néznek szembe. Mint mondta: „A jövő könyvtára csak akkor születhet meg, ha közösen építjük és formáljuk azt.”
Őexcellenciája Kung T’ao, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete beszédében a Global Civilization Initiative keretében a gyakorlati együttműködés elmélyítésére hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta, hogy a könyvtárak „kulcsszerepet játszanak a civilizációk összekapcsolásában és az elmék megvilágosításában”.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, dr. Szűcs Ádám Imre szerint a könyvtárak az emberi kulturális örökség megőrzésének pótolhatatlan intézményei, és Magyarország kiemelt figyelmet fordít a Kína–KKE-együttműködésre, valamint az „Övezet és Út” kezdeményezésre, hogy a könyvtári szektorban is erősítse a tudásmegosztást, a technológiai partnerséget és a kulturális értékek védelmét.
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
A köszöntőket követően a résztvevők üdvözlő üzenetet és videót tekintettek meg. Liu Tung, a szövetség titkárságának főtitkára felolvasta Cs’en Kuoju nagykövet, a Kínai Külügyminisztérium Kína–KKE Együttműködési Ügyekért felelős különmegbízottjának üdvözlő levelét. Ezt követően egy összefoglaló videó mutatta be a China–CEEC Libraries Union eddigi tevékenységét, kiemelve a közös projektek, szakmai találkozók és tudásmegosztási kezdeményezések eredményeit.
A plenáris előadások sorát Helen Mandl, a Nemzetközi Könyvtári Szövetség és Intézmények Szövetsége (IFLA) főtitkárhelyettese, valamint Andrew Cranfield, az Európai Könyvtári, Információs és Dokumentációs Egyesületek Irodájának (EBLIDA) igazgatója nyitotta meg. Előadásaikban az innováció, az inklúzió és a könyvtárak átalakulása állt a középpontban.
A hétfői program során többek között Liu Tung, a hangcsoui közkönyvtár főigazgatója a közösségi olvasási terek megújulásáról, Ting Jung, a Nanking Könyvtár igazgatóhelyettese az adatelemzés és együttműködés lehetőségeiről beszélt. Jasmina Ninkov, a Szerb Nemzeti Könyvtár igazgatója zárta a plenáris előadásokat, a könyvtárak jövőjét a kapcsolódás, alkotás, interakció, inspiráció fogalmai mentén értelmezve.
A plenáris előadásokat tematikus szekciók követték, amelyek a könyvtárak új szerepét, feladatait vizsgálták az információs társadalomban az új ipari forradalmak tükrében, az új technológiák alkalmazását, valamint a kulturális hidak építését a régiók, országok között a kulturális örökség megőrzésében és disszeminációjában.
A hétfő délutáni kerekasztal-előadásokon a résztvevők olyan témákat érintettek, mint a kulturális örökség digitalizálása, az élethosszig tartó tanulás, a megújuló könyvtári hivatás, az új könyvtári szerepkörök, valamint a közösségi és marketingalapú könyvtári innovációk.
[15]
[16]
[17]
[18]
A keddi programban a könyvtári együttműködés jövőjét és a mesterséges intelligencia hatásait tárgyalták, kiemelt figyelmet szentelve a közgyűjtemények megújuló szerepének. Kuo Lamei, a szucsoui könyvtár igazgatóhelyettese az új technológiák szolgáltatásformáló erejéről, míg Vu Hao, a Kuangtung tartományi Szun Jat-szen Könyvtár igazgatóhelyettese az AI-alapú könyvtári működés átalakulásáról tartott előadást. A program a „Bookmark Your Library – Marketing, Public Awareness, Promotion” témakörrel zárult, amely a könyvtári kommunikáció, a közösségépítés és az olvasás-népszerűsítés legjobb nemzetközi gyakorlatainak bemutatására adott lehetőséget.
A magyar előadók közül Gerencsér Judit a nemzeti könyvtár jövőjét formáló trendekről és innovációkról, míg Görög Dániel, Rényi Mátyás, Ráczné Radó Rita, Takácsné Bubnó Katalin és Szentkereszti Máté az OSZK digitális megújulásáról, a mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazásáról és a közgyűjteményi szerepek átalakulásáról tartott előadást.
[19]
[20]
[21]
[22]
A konferencia kiemelkedő nemzetközi részvétellel zajlott, összesen 39 szakmai előadás hangzott el, amelyek a könyvtári innovációk alkalmazásának különböző aspektusait mutatták be. A szakmai programot kulturális események egészítették ki, lehetőséget nyújtva a résztvevőknek Budapest gazdag kulturális örökségének felfedezésére.
A 2018 óta működő China–CEEC Libraries Union immár 63 tagintézmény együttműködését fogja össze 16 ország részvételével. Szolgálja a kulturális csere és a szakmai együttműködés előmozdítását Kína és a KKE-országok között. Elősegíti a nemzetközi együttműködést és a kulturális párbeszédet a könyvtárak között, valamint lehetővé teszi a közös programok kidolgozását a könyvtár- és információtudomány területén. Az évek során a szövetség kínai és kelet-közép-európai könyvtárakat fogott össze és fórumot biztosított a jógyakorlatok és tapasztalatok cseréjére.
A rendezvény kiváló alkalmat kínált arra, hogy kínai és kelet-közép-európai könyvtárak vezetői és képviselői a legmagasabb szakmai szinten találkozhassanak. A mostani, budapesti konferencia elősegítette a nemzetközi együttműködés elmélyítését, a szakmai párbeszéd erősítését, valamint a tudás- és jógyakorlat-megosztást a magyar és a nemzetközi könyvtári közösség képviselői között. Újabb mérföldkő volt a konferencia a tudományos és kulturális partnerség történetében – egy olyan fórum, amely bizonyította, hogy a könyvtárak a jövő tudástársadalmának és közösségi csomópontjának kulcsintézményei maradnak.
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]