A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2026. január 27-én, kedden tartotta meg a Könyvtárosok dolgozószobája című könyvtárszakmai eseménysorozatának huszadik rendezvényét könyvtárunkban.
[1]
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2026. január 27-én, kedden tartotta meg a Könyvtárosok dolgozószobája című könyvtárszakmai eseménysorozatának huszadik rendezvényét [2] könyvtárunkban.
A kerekasztal-beszélgetésre meghívott vendégeinket ezúttal arról kérdeztük, hogy mi minden történt 2025-ben a magyar könyvtárügyben. Milyen nemzetközi események hatottak munkánkra, milyen hazai innovációk, eredmények születtek, és milyen kihívásokkal kellett szembenéznünk?
A beszélgetés résztvevői Bálint Ágnes, az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) 2025-ig hivatalban lévő elnöke, Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója és Virág Barnabás, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatóhelyettese voltak.
A 2025-ös év hazai legjelentősebb eseményének mindhárman a Könyvtári Kihívás pályázatot említették. Bálint Ágnes a kihívás pozitív hatását méltatta az olvasási kultúra és a lelki egészség megőrzése szempontjából, és elmondta, hogy a kihívás új kontextusban jelenített meg egy hagyományos könyvtári feladatot. Rózsa Dávid kitért arra, hogy a hazai és a nemzetközi könyvpiaci trendek mutatják az igényt a könyvolvasásra; a dokumentumtípusok közül a hagyományos könyvek jelentik a legnagyobb piaci részesedést nemzetközi szinten és Magyarországon is. Növekedett a könyvtárhasználat igénye is, és erre a tendenciára erősített rá a Könyvtári Kihívás, amely több innováció bevezetésére ösztönözte a könyvtárakat. Az első pályázaton 370, a másodikon 317 könyvtár indult. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a több hullámban meghirdetett programoknak nagyobb a hatékonysága. Virág Barnabás a regionális és megyei könyvtárak szerepét és feladatait ismertette a kihívás révén, valamint a Katona József Könyvtár legsikeresebb projektjeiből adott ízelítőt (például Hunyadi-hét vetélkedő, Kórusok délutánja), amellyel a látogatók olvasási és könyvtárba járási kedvét meghozták.
[3]
A beszélgetés során hallhattunk a mesterséges intelligencia térhódításáról, munkánkra gyakorolt hatásáról és alkalmazási lehetőségeiről is. Bálint Ágnes két útját említette: az egyik egy kínai tanulmányút volt, amelyről kiemelte, hogy ami igazán elbűvölte, az a tudás megosztásának gyors körforgása a kínai könyvtárakban; ezt szívesen adaptálná a magyar könyvtárügyre. Három kulcsszóval jellemezte a kínai könyvtárak információátadását: gyorsaság, tervezettség, önkéntesség. Beszélt az Európai Teológiai Könyvtárak (BETH) éves konferenciájáról is, amelyet 2025-ben Norvégiában rendeztek meg. A nemzetközi tanácskozás a mesterséges intelligencia könyvtári területen (például a feldolgozásban) való alkalmazásáról zajlott. A könyvtárosattitűddel kapcsolatban hangsúlyozták az egyházi könyvtárosok etikában betöltött és betöltendő szerepét a mesterséges intelligencia használata kapcsán. Rózsa Dávid az AI mellett a kiberbiztonság kérdését emelte ki, amelyről kevesebb szó esik. Ezen a területen a brit és a csehországi tapasztalatok fontosak. Virág Barnabás gazdag nemzetközi kapcsolatokról, többek között egy Helsinkiben tett látogatásról számolt be. Részt vettek a 2025-ben Isztambulban megrendezett BOBCATSSS konferencián, valamint Litvániában az Erasmus+ program keretében egy egyhetes képzésen, ahol ők képviselték Magyarországot. Ehhez kapcsolódóan a könyvtár előfizeti a Gamifikáció applikációt. Könyvtárosaik érdeklődőek, nyitottak, egyénileg is részt vesznek tapasztalatcseréken, konferenciákon.
[4]
Mivel az EKE talán kevéssé ismert a közkönyvtárak és az ott dolgozók számára, Bálint Ágnes kicsit részletesebben mesélt az egyesületről. Az egyesülésben az ún. történelmi egyházak gyűjteményei képviseltetik magukat; szervezeti felépítésében (az elnökségben való képviselet) tükröződnek az egyes felekezetek magyarországi jelenlétének arányai. Az egyesülés elnöksége háromévente cserélődik, az elnököt mindig más felekezet adja. Átgondolt vezetési struktúra, közösségi jelleg, a stabilitás fontossága, a modernitásra való törekvés jellemzi a szervezetet. Mesélt arról is, milyen változások, megújulási törekvések voltak az egyesületnél 2025-ben. Rózsa Dávid és Virág Barnabás is elismerően beszélt az EKE-ről. Rózsa Dávid szavaival élve az egyházi könyvtárak – a Kádár-rendszerben elszenvedett üldöztetés után – a „homályból” jöttek elő és építették újra magukat. Az EKE ökumenikus jellege, szervezettsége mintaszerű. Kiemelte még az UNITAS-t, az egyházi könyvtárak közös katalógusát, illetve megemlítette, hogy az OSZK is működtet egyházi könyvtárat (zirci Ciszterci Műemlékkönyvtár). Virág Barnabás is bámulatosnak nevezte az EKE-t, nekik a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárával, Bán Magdolna könyvtárvezetővel van kapcsolatuk. Tavaly az EKE éves konferenciáját Kecskeméten rendezték.
Összességében mindhárman rendkívülinek nevezték a 2025-ös évet a magyar könyvtárügyben, amely sok pozitív változást hozott a könyvtárhasználatban és a könyvtárak megbecsültségében.