Könyvtárunk munkatársa, Kis Domokos Dániel 2026. április 24-én Vaján, a Vay-kastélyban tartott előadásában egy több mint száz évvel ezelőtt elhangzott, gyorsírással fennmaradt ünnepi beszédet ismertetett, valamint a Rákóczi-kultusz alakulását elemezte.
[1]
Könyvtárunk munkatársa, Kis Domokos Dániel 2026. április 24-én Vaján, a Vay-kastélyban tartott előadásában egy több mint száz évvel ezelőtt elhangzott, gyorsírással fennmaradt ünnepi beszédet ismertetett, valamint a Rákóczi-kultusz alakulását elemezte.
[2]
A kétnapos tudományos konferencia a Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye, Vaja Város Önkormányzata és a Vay Ádám Múzeum Baráti Köre szervezésében valósult meg, és a több évtizedes hagyománnyal rendelkező történettudományi tanácskozások sorába illeszkedett. Kis Domokos Dániel, az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának tudományos munkatársa „Emlékedet hazánkban nem hirdeti híres emlékszobor” – Ünnepi beszéd gyorsírással 1903-ból és a Rákóczi-kultusz címmel tartotta meg előadását. Kutatásai során rátalált Szádeczky-Kardoss Lajos beszédére, amelyet az ismert történész 1903 őszén mondott el egy nagyszabású, mintegy százfős zarándoklat előtt Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc sírjánál. A megemlékezés helyszíne a konstantinápolyi, azaz isztambuli Galata városrészben található Saint Benoît-templom volt.
[3]
A beszéd különlegességét az adta, hogy azt az akkoriban elterjedt Gabelsberger–Markovits-rendszerű gyorsírással jegyezték le, amelynek megfejtése komoly előtanulmányokat igényelt. Szádeczky-Kardoss Lajos kiváló gyorsíró volt, e tudást tanította is, ám a gyorsírás sajátosságaiból fakadóan a szöveg tartalmának feltárása csak évekkel a kézirat megtalálását követően vált lehetővé. A beszéd teljes szövegét több mint egy évszázaddal később, Vaján hallhatta először a közönség, korhű stílusában és a korabeli kulturális, valamint politikai viszonyokhoz igazodó hangvételével.
Az előadás nemcsak a beszéd rekonstrukciójára tért ki, hanem részletesen foglalkozott a zarándoklat egyes mozzanataival, valamint Szádeczky-Kardoss törökországi kutatásaival is. E körben szó esett Bercsényi Miklós sírjának feltárásáról, amelyről a történész már korábban, a tavalyi sárospataki szakmai közönség előtt is beszámolt. Kis Domokos Dániel emellett áttekintette a Rákóczi-emlékhelyek alakulását is, az első, 1872-ben készült mellszobortól egészen a Beregszászon 2019-ben felavatott monumentális lovas szoborig. Az előadás így nemcsak egy különleges forrás feltárását mutatta be, hanem szélesebb történeti összefüggésben is értelmezte a Rákóczi-kultusz emlékezetének változásait.