A II. Rákóczi Ferenc fejedelem életét és kultuszát középpontba állító tudományos konferencián tartott előadást 2026. április 21-én, kedden könyvtárunk képviseletében Kis Domokos Dániel, a Színháztörténeti és Zeneműtár tudományos munkatársa.
[1]
A II. Rákóczi Ferenc fejedelem életét és kultuszát középpontba állító tudományos konferencián tartott előadást 2026. április 21-én, kedden könyvtárunk képviseletében Kis Domokos Dániel, a Színháztörténeti és Zeneműtár tudományos munkatársa.
A Magyar Corvin-Lánc Testület szervezésében megvalósult rendezvényen a kutató Rákóczi-emlékhelyek Franciaországban címmel mutatta be a fejedelem franciaországi tartózkodásának helyszíneit, valamint a bujdosás időszakának meghatározó állomásait. Az eredeti metszetekkel, festményekkel, korabeli térképrészletekkel, továbbá a szerző által az egyes helyszíneken készített fényképekkel gazdagon illusztrált előadás átfogó képet adott II. Rákóczi Ferenc 1711 és 1735 közötti emigrációjáról. A korszak kutatójaként Kis Domokos Dániel számos olyan tartózkodási helyet azonosított, ahol a fejedelem hosszabb-rövidebb ideig lakott, megszállt vagy rendszeresen vendégeskedett Franciaországban.
[2]
Az előadás részletesen kitért Philippe de Courcillon, marquis de Dangeau, vagyis Dangeau márki több párizsi lakására és házára, valamint René de Froulay, Comte de Tessé, azaz Tessé marsall lakhelyére is. A közönség képet kaphatott arról, milyen lehetett a korabeli Párizs, amelyet a fejedelem emigrációja egyik szakaszában, 1711 és 1717 között hűséges bejáróinasával és krónikásával, Szathmári Király Ádámmal együtt ismert meg.
Külön figyelmet kapott Marly, XIV. Lajos kedvelt kastélya, ahol a Napkirály előre kiválasztott udvaroncaival vadászott szarvasra és dámvadra. Az előadás felidézte, hogy Rákóczit kiváló vadászként a király rendszeresen magával vitte ezekre az alkalmakra. Szó esett a park rekonstrukciójáról és híres márványszobrairól is, amelyek közül több már a fejedelem ott-tartózkodása idején is látható volt.
Az előadás zárásában a grosbois-i kamalduli kolostor története került előtérbe. A híres rendházba II. Rákóczi Ferenc XIV. Lajos halála után, 1715 és 1717 között vonult vissza, és itt kezdte írni Egy bűnös ember vallomása című művét, vagyis a Confessio Peccatorist. A tudósokból és a történelem iránt érdeklődő közönségből álló hallgatóság így nemcsak a franciaországi emlékhelyekkel, hanem a fejedelem emigrációjának szellemi és személyes hátterével is megismerkedhetett.
Az előadás alapjául szolgáló tanulmány a tervek szerint a közeljövőben jelenik meg egy reprezentatív emlékkötetben, a konferencia további előadásaival együtt.