Könyvtárunk munkatársai is részt vettek a 2026. augusztus 16. és 23. között megrendezett 17. Kolozsvári Magyar Napokon. A „Tárt kapukkal” jelmondattal meghirdetett rendezvénysorozaton kollégáink három napon keresztül, összesen nyolc előadással várták az érdeklődőket a Bánffy Operastúdióban és a Kolozsvári Magyar Szalonban.
[1]
Könyvtárunk munkatársai is részt vettek a 2026. augusztus 16. és 23. között megrendezett 17. Kolozsvári Magyar Napokon. A „Tárt kapukkal” jelmondattal meghirdetett rendezvénysorozaton kollégáink három napon keresztül, összesen nyolc előadással várták az érdeklődőket a Bánffy Operastúdióban és a Kolozsvári Magyar Szalonban.
A Kincses Kolozsvár Egyesület által életre hívott Kolozsvári Magyar Napok mára a Kárpát-medence egyik meghatározó kulturális rendezvénysorozatává vált. A több száz programot felvonultató esemény a magyar szellemi és épített örökség sokszínű bemutatása mellett találkozási lehetőséget is teremt a Kárpát-medence magyar közösségei számára.
Augusztus 17-én Földesi Ferenc, az OSZK Kézirattárának vezetője Tudomány, hit és virtus tanúbizonyságai – Egyetemjáró diákok emlékkönyvei a 16–18. századból című előadásában az emlékkönyvek több évszázados hagyományát mutatta be. A nemzeti könyvtár Kézirattárában őrzött album amicorumok segítségével a közönség betekintést nyerhetett a nyugat-európai egyetemeken tanuló magyarországi diákok életébe, tudományos műveltségébe, vallásosságába és kapcsolatrendszerébe.
[2]
Ugyanezen a napon Elbe István könyvtáros, művelődéstörténész, az OSZK Állománygyarapítási és -nyilvántartási Osztályának munkatársa „Hódoló tisztelettel…” – Dedikált könyvek, különleges kötetek Kossuth Lajos könyvtárából címmel tartott előadást. Kossuth mintegy ötezer kötetes könyvtárát 1894 óta az OSZK őrzi. Az előadás a gyűjtemény dedikált köteteiből, díszalbumaiból és Kossuth saját kezű bejegyzéseit őrző darabjaiból válogatott, külön figyelmet fordítva Kossuth erdélyi kapcsolataira.
Augusztus 18-án Földesi Ferenc A Hymnus kézirata című előadásában Kölcsey Ferenc költeményének egyetlen fennmaradt autográf kéziratát állította a középpontba. A sérülten, különleges körülmények között fennmaradt dokumentum az OSZK Kézirattárának egyik kiemelkedő jelentőségű darabja. Az előadás a vers keletkezésének és a kézirat történetének legfontosabb kérdéseit járta körül.
[3]
[4]
Elbe István „Hát ez maradt, túl szobron és időn…” – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című előadásában a 19. század végétől emelt magyar köztéri szobrok és emlékművek történetét, valamint a 20. századi történelmi és geopolitikai változások következtében bekövetkezett pusztulásukat, átértelmezésüket és esetenkénti újraállításukat mutatta be.
Lipthay Endre, az OSZK történész kutatója Erdély Széchenyije – Mikó Imre és kéziratai az Országos Széchényi Könyvtárban című előadásában gróf Mikó Imre hagyatékából az OSZK-ban őrzött kiemelkedő kéziratokat mutatta be. Külön figyelmet kapott a Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária levelezését tartalmazó kötet, amely Kolozsvárról indulva Nógrád vármegyén és Veszprémen keresztül jutott el a budapesti nemzeti könyvtár gyűjteményébe.
[5]
[6]
Augusztus 19-én Lipthay Endre ismét bemutatta Mikó Imre kéziratait, Elbe István pedig a Kárpát-medence emlékműveinek történetéről tartott előadást. A nemzeti könyvtár programsorozatát Lipthay Endre Budapest vőlegénye – Podmaniczky Frigyes című előadása zárta. Az OSZK-ban őrzött emlékiratok és levelezés segítségével a közönség a politikusként, a Nemzeti Színház intendánsaként és íróként is tevékenykedő Podmaniczky Frigyes sokoldalú személyiségével, valamint a 19. századi Budapest fejlődésében betöltött szerepével ismerkedhetett meg.
A Kolozsváron töltött napokról Földesi Ferenc így emlékezett vissza: „Közel húsz év után tértem vissza Kolozsvárra, ahol korábban az Egyetemi Könyvtár és az Akadémiai Könyvtár kézirattáraiban rendszeresen végeztem hungarikakutatásokat; újra elbűvölt a város a belvárosi sétálóutcáival, felújított épületeivel, a kávézók és borozók egymást érő teraszaival, valamint az egyetemisták távollétében is pezsgő városi életével. A Kolozsvári Magyar Napok tudományos és népszerűsítő előadásoktól a kiállításokon át a koncertekig minden korosztály számára kínáltak programot, számomra pedig különleges élmény volt Kolozsvár legharmonikusabb épületét, a Bánffy-palotát ezúttal a Szent Mihály-templom tornyából is megcsodálni.”
Elbe István előadásainak erdélyi vonatkozásait és a közönség érdeklődését emelte ki: „Mindkét előadásomban Erdélyre irányítottam a figyelmet: Kossuth erdélyi kapcsolataira, valamint arra, hogyan kötik össze ma is a Kárpát-medence településeit emlékműveink – például Kossuth szobra Miskolcot Rozsnyóval, Petőfié pedig Kiskunfélegyházát Segesvárral. Külön öröm volt számomra, hogy a meleg ellenére kitartó és érdeklődő közönség hallgatta végig az előadásokat, majd kérdésekkel és személyes tapasztalatokkal kapcsolódott be a beszélgetésbe; az pedig különösen jólesett, hogy Kolozsvár több ismert közéleti személyisége is részt vett az előadásokon, és hozzászólásával gazdagította a beszélgetést.”
Lipthay Endre a helyszín méltó környezetét, a közönség nyitottságát és a nemzeti könyvtár közös képviseletének jelentőségét hangsúlyozta: „A Kolozsvári Magyar Szalon elegáns kiállítótermei méltó környezetet biztosítottak a programoknak, az érdeklődő, nyitott és tájékozott, minden korosztályt képviselő közönség előtt pedig nemcsak megtiszteltetés, hanem élmény is volt előadni. Különösen hasznosnak tartottam, hogy az OSZK több munkatársa együtt vehetett részt a Kolozsvári Magyar Napokon, ezáltal is hangsúlyosan képviselve a nemzeti könyvtárnak a magyar kulturális értékek megőrzésében és közvetítésében vállalt szerepét.”
Az előadások az Országos Széchényi Könyvtár és a Kincses Kolozsvár Egyesület közös szervezésében valósultak meg. A részvétel újabb lehetőséget teremtett arra, hogy a nemzeti könyvtár gyűjteményeiben őrzött kulturális örökség, valamint az ezekhez kapcsolódó kutatások eredményei a határon túli magyar közönséghez is eljussanak.
Képek forrása: Kolozsvári Magyar Napok [7]