Történetek, terek és kincsek – az OSZK megnyitotta kapuit a Kulturális Örökség Napjain

[1]

 

Könyvtárunk 2026. szeptember 19-én, szombaton 10 és 17 óra között várta a Kulturális Örökség Napjai (KÖN) iránt érdeklődő látogatókat. A programok során az érdeklődők előadásokon, épület- és raktársétákon, kézműves- és múzeumpedagógiai foglalkozásokon, valamint különleges közösségi játékokon keresztül ismerhették meg a nemzeti könyvtár történetét, gyűjteményeit, különleges tereit és kulturális örökségét. 

 

 

A nemzeti könyvtár programjai között előadások, épület- és raktárséták, játszóházi, kézműves- és múzeumpedagógiai foglalkozások egyaránt helyet kaptak. 

[2] [3]

[4] [5]

 

A VI. szinten a díszteremben Földesi Ferenc, az OSZK Kézirattár vezetője tartott előadást „…emlékezetnek okáért…” – a Széchényi könyvtár 16–18. századi albumgyűjteménye címmel. Az előadás az emlékkönyv, vagyis a Stammbuch, illetve album amicorum történetét és műfaji fejlődését mutatta be. A ma is ismert emlékkönyv előzménye a 16. század második felében jelent meg, majd önálló műfajjá vált a külföldi protestáns egyetemeket látogató diákok körében. A barátságkultusz irodalmi lenyomataként egyúttal tanúbizonyságot adott a diákok tudományos felkészültségéről, biblikus hitéről, kegyességéről és felekezeti hűségéről. Az előadás az OSZK Kézirattárában őrzött nagyszámú album segítségével követte végig a műfaj változásait: a 18. század második felében a tudós album egyre inkább átadta helyét a személyes kapcsolatokat előtérbe állító emlékkönyvnek.

Ugyancsak a díszteremben hangzott el Szentkereszti Máté történésznek, az OSZK digitálistartalom-fejlesztőjének előadása, Jókai zöld világa – növények és történetek Jókai svábhegyi kertjéből címmel. Az előadás Jókai Mór kevésbé ismert, szenvedélyes kertészi oldalát állította középpontba. A svábhegyi villa az író életének és alkotói világának fontos színtere volt, amelynek egykori zöld világa történeti források segítségével rekonstruálható. A kutatás eredményei a Jókai gazda kertje honlapon és a kert 3D-s térmodelljében is életre keltek. Az előadás a kert egyes növényeinek kultúrtörténetén és a hozzájuk kapcsolódó Jókai-anekdotákon keresztül azt is bemutatta, mit őrizhet egy-egy fa, virág vagy gyümölcs Jókai világából. 

[6] [7]

 

Dede Franciska irodalomtörténész, az OSZK Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoportjának munkatársa a Hírességek otthon – Enteriőrképek múlt századfordulós illusztrált lapokban című előadásában a századforduló képes sajtójának egy sajátos témáját vizsgálta. Pekár Gyula az otthonát bemutató fényképek kísérőszövegében úgy fogalmazott: „…a szoba mindig igazat mond”. A korszak közönsége egyre gyakrabban találkozhatott olyan fotográfiákkal, amelyek kortárs hírességeket – arisztokratákat, politikusokat, írókat, képzőművészeket, valamint színészeket és előadóművészeket – saját környezetükben mutattak be. A gyakran hosszabb-rövidebb tematikus fényképsorozatok segítségével az előadás azt vizsgálta, mit árultak el ezek a felvételek az egyes enteriőrökről, és mit árultak el az enteriőrök a hírességekről. 

A programok között szerepelt Derzsenyi Dávidnak, az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtára munkatársának eredeti dokumentumokkal illusztrált előadása is, Időutazás a négyzeten – Történelem a térképek tükrében címmel. A program mottóját Abraham Ortelius, az első modern történelmi atlasz, a Parergon szerzőjének gondolata adta: „A földrajz a történelem szeme”. Az előadás azt mutatta meg, hogyan gondolkodtak a régiek a még régebbi korokról, és miként látták a kora újkor és a reneszánsz emberei a klasszikus antikvitás, valamint a biblikus örökség helyszíneit. 

[8] [9]

 

Az érdeklődők vezetett sétákon is felfedezhették a nemzeti könyvtár épületét. A Séta a nemzeti könyvtár épületében – Barangolás az egykori királyi palotában című, magyar nyelvű vezetéssel zajló program során megismerhették a palota és a könyvtár történetét, működését, tájékoztatást kaphattak a könyvtár gyűjteményeiről és feladatairól, valamint megtekinthették az egyes épületszinteket és az olvasói tereket. 

A Raktárséta és periodikabemutató során a látogatók a nemzeti könyvtár toronyraktáraiban barangolhattak, majd betekintést nyerhettek a Periodikafeldolgozó Osztály munkájába. A séta részeként néhány féltve őrzött könyvtári kincset is megtekinthettek. 

Közösségi játék is várta az érdeklődőket. Az Óriás kirakók programban a Gondosdesign által rendelkezésre bocsátott egyedi és különleges kirakókat lehetett kipróbálni. A kisebb és nagyobb, akár 180 centiméter átmérőjű közösségi játékok között corvinaminta által ihletett, arab ornamentikát idéző és fraktálszerű darabok is szerepeltek. A többféleképpen megoldható kirakók lehetőséget adtak arra is, hogy a résztvevők saját kompozíciókat hozzanak létre. 

A Rovásírásműhely és corvinainiciálék című kézműves-foglalkozáson a résztvevők azt próbálhatták ki, hogyan mutatna a nevük ősi magyar írásjelekkel vagy egy díszes reneszánsz kódexlapon. A rovásírás elsajátítását kész ábécéminta segítette, és Mátyás király corvinafestőinek nyomdokain haladva mindenki megtervezhette, kedve szerint díszíthette saját nevének kezdőbetűjét indás, színes iniciáléként. 

A legfiatalabb korosztály számára a Lépj be a Bölcsek Birodalmába – és fejtsd meg a talányt, ki a könyvtár égi őrzője! című múzeumpedagógiai foglalkozás kínált felfedező programot. A 90 perces, 9–12 éves gyermekeknek ajánlott foglalkozás során korokon, dallamokon és képeken keresztül követhették nyomon a nemzeti könyvtár múltját. Irodalmi és képzőművészeti részletek segítségével keresték a választ arra, ki a könyvtár védőszentje, és honnan lehetett felismerni őt. 

 

 

[10] [11] [12] [13]