[1]A modern magyar kereskedelmi plakát 1924–1942 alcímmel látható az OSZK és az Iparművészeti Múzeum közös kiállítása az Iparművészeti Múzeum falai között [2]2014. április 25. és augusztus 31. között.
A két világháború közötti magyar plakátművészet remekeiből összeállított reprezentatív válogatást – spanyolországi bemutatkozását követően – először az Iparművészeti Múzeumban láthatja a hazai közönség. A kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből 102 művészi plakátot vonultat fel, amely ezúttal kiegészül az Iparművészeti Múzeum saját anyagával, illetve köz- és magángyűjteményekből származó kisnyomtatványokkal és tárgyi emlékekkel.
A tárlat a kereskedelmi grafika 1924 után bekövetkezett radikális megújulására koncentrál. Ekkortól érvényesülnek a Bauhaus és a konstruktivizmus modern tervezési elvei a magyar alkalmazott grafikában, az emigrációból hazatérő Kassák Lajos, Bortnyik Sándor és Berény Róbert közvetítésével. Az ő ismert neveik mellett a kiállítás nyomán újabb fontos alkotók kerülhetnek be a köztudatba, mint Irsai István, Csemiczky Tihamér, Radó György vagy a Macskássy-testvérek.
[3]Az Iparművészeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közös szervezésében megvalósuló kiállítás alapját képező 102 művészi plakát nagy sikerrel mutatkozott be 2009-ben a spanyolországi Valenciában majd Sevillában, Bakos Katalin művészettörténész rendezésében.
E nagyszabású válogatást öt év után végre a budapesti közönség is láthatja. Ilyen nagyszámú, a hazai plakátművészet „fénykorából” származó plakátanyag eddig még nem szerepelt magyarországi kiállításon.
Az Iparművészeti Múzeumban a Spanyolországban bemutatott tárlat bővített változata valósul meg, a kiállított plakátokat kisnyomtatványokkal, eredeti plakáttervekkel gazdagítjuk, továbbá olyan tárgyakkal egészítjük ki, amelyek megjelennek a plakátokon. Feltűnnek a két háború közötti korszak modern életmódjának kellékei, a Flora szappan, a Modiano szivarpapír, a népszerű Standard rádió fejhallgatóval és hangszóróval, vagy a kötött, övvel ellátott Nor-Coc fürdőruha.
[4]A mindennapi élet tárgyai a húszas-harmincas évek modern, nagyvárosi életmódját idézik, amelyhez hozzátartoztak a kulturális programok, az utazás és a sport. A tárlatot a korszakot idéző archív fotók, külön vetítőhelyiségben pedig korabeli filmhíradórészletek kísérik, felidézve a nemzetközi vásárok hangulatát és a plakátok természetes közegét, a városi utcát. A kiállítás főszereplői mindazonáltal maguk a plakátok, melyek színkavalkádjukkal, átütő formavilágukkal a magyar plakátművészet két világháború közötti virágkorának legjavát képviselik.
Az 1920-as évek közepétől egy teljesen új hang jelent meg a budapesti plakátok világában. Eltűnt a szecesszió álomvilága, háttérbe szorultak a humoros, történetet mesélő ábrázolások. Betört a modern kor; olyan termékek jelentek meg a reklámokon, amelyek a technika fejlődése nyomán jöttek létre, és a modern nagyvárosi élet kényelmét szolgálták. Megjelent a plakátokon a villanykörte, a rádió, a rádiócső, az elektromos és gázkészülékek egész sora, az autógumi, a konzerv, a töltőtoll. A régi árucikkek – mint a dohányipari termékek, a divatcikkek, élelmiszerek, sajtótermékek – hirdetése is ahhoz az új reklámnyelvhez igazodott, amelyet az új termékek adekvát bemutatásának feladata hívott életre.
[5]A plakátművészet megújulásában nagy szerepe volt Kassák Lajosnak, Bortnyik Sándornak és Berény Róbertnek, akik a 20. század elején Magyarországon kibontakozó avantgárd mozgalom vezető alakjai voltak. Bécsben, Weimarban és Berlinben széleskörű nemzetközi tájékozódásra tettek szert. Plakátjaik újszerűségük miatt nagy sikert arattak, így egy csapásra átvette az uralmat a modernista grafika. 1930-ban az Iparművészeti Múzeumban (pontosan a mostani tárlat helyén!) megrendezett Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának bemutatkozó kiállításán Berény Róbert, Bortnyik Sándor, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László és Molnár Farkas is részt vett. A kiállításon megmutatkozott munkásságuk hatása az egész magyar tervezőgrafikára, a plakátra és tipográfiára, reklámfotóra és könyvművészetre egyaránt.
[6]A kiállítást háromnyelvű – magyar/angol/spanyol – katalógus kíséri, a kurátor –Bakos Katalin – tanulmányával, továbbá magyar művészek és kritikusok korabeli, emblematikus írásaiból összeállított dokumentumválogatással.
A kiállításhoz kapcsolódó tárlatvezetésekről, workshopokról, múzeumpedagógiai foglalkozásokról és ismeretterjesztő előadásokról további információt az Iparművészeti Múzeum honlapján olvashatnak.
Időpont: 2014. április 25. és augusztus 31. között.
Helyszín: Iparművészeti Múzeum [2] – 1091 Budapest, Üllői út 33–37.