KönyvTÁRlat 2015. március 19., 16.30: A 19. században nőegyesületek és női lapok keltek életre és szálltak síkra a nők választójogáért, a nők esélyegyenlőségért az oktatásban és a munkavállalási jog kiterjesztésért. A korszak nőművészei, nőírói rendhagyó szerepük és munkásságuk révén a társadalmi-kulturális megújulás részesei, tükrözői és alakítói lettek.
[1]
Az Országos Széchényi Könyvtár Válság és Újítás. Azok a tízes évek… címet viselő 2014–2015. évi irodalmi és kultúrtörténeti programsorozatának márciusi estje a női szerepkörök 19. és 20. század fordulóján bekövetkező változásait és annak társadalomra tett hatásait tárja fel.
A 19. századi gazdasági fejlődés, majd az I. világháború okozta kulturális és társadalmi változások a női szerepek és a női identitás, valamint a nők helyzete megítélésének átalakulását vonták maguk után. Nőegyesületek és női lapok keltek életre és szálltak síkra a nők választójogáért, a nők esélyegyenlőségért az oktatásban és a munkavállalási jog kiterjesztésért. A korszak növekvő számban alkotó nőművészei, nőírói rendhagyó szerepük és munkásságuk révén a társadalmi-kulturális megújulás részesei, tükrözői és alakítói lettek.
Időpont: 2015. március 19. 16.30
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, VI. emelet, Díszterem
A nap programja:
- 16.30: Részletek A Csárdáskirálynőből a Budapesti Operettszínház énekeseinek (Dolhai Attila, Lukács Anita, Peller Károly, Szendi Szilvia) előadásában
- 17.30: Császtvay Tünde: Nem hétköznapi nők – modern női szerepek a XIX. században és a századfordulón
- 18.20: Zsadányi Edit: Női írók, női művészek
- Kiállítás: eredeti kéziratok, fotográfiák, első kiadások, dedikált példányok.
Az est két szakértő előadója ennek az izgalmas időszaknak az emblematikus nőalakjai közül idéz fel néhányat. Császtvay Tünde irodalomtörténész, a Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese Szendrey Júlia, Jászai Mari, Fedák Sári és Vészi Margit példáján keresztül, valamint a nőmozgalmak és a női prostitúció bemutatásával tárja fel a női szerepváltozás folyamatát. Zsadányi Edit irodalomtörténész, az ELTE oktatója pedig Kaffka Margit, Ritoók Emma és Kosáryné Réz Lola műveit vizsgálva enged bepillantást a női alkotás lélektanába, és e nőíróknak az irodalmi modernséghez történő hozzájárulásába.
Az estet megnyitó produkció, Kálmán Imre 1915-ös világhírű operettje, A Csárdáskirálynő megszületésében és történetében egyszerre tükröződik a korszak valósága és illúziói. A Budapesti Operettszínház népszerű előadása visszatér az ősváltozathoz, miközben a szövegkönyv stílusának modernizálásával eleget tesz a kortárs színház kívánalmainak.
[2]A programot kísérő minikiállítás eredeti kéziratokkal és fotókkal, valamint első kiadásokkal kelti életre e rendkívüli nőalakokat: csak ezen az estén megtekinthető lesz többek között Szendrey Júlia naplója és versei, Fedák Sári és Jászai Mari önéletrajza, Kaffka Margit, Ritoók Emma, Kosáryné Réz Lola és Vészi Margit levelei és műveik első kiadásai.
A részvétel az NKA támogatásnak köszönhetően ingyenes!
# KönyvTÁRlat [3]