A költő hadvezér Zrínyi Miklóst mutatja be az Irodalmi Magazin most megjelent száma. „De híremet nem csak keresem pennámmal, hanem rettenetes bajvívó szablyámmal: míg élek, harcolok az ottoman hóddal, vigan burittatom hazám hamujával.” (Zrínyi Miklós: Peroratio)
[1]„Kereken 350 évvel ezelőtt, a Csáktornya melletti kursaneci erdőben tragikus vadászbalesetben elhunyt a 17. századi Magyar–Horvát Királyság egyik legnagyobb formátumú főméltósága és politikusa, katonai gondolkodója és hadvezére, költője és írója, Zrínyi Miklós. Sokrétű tevékenységéről könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre, mindenekelőtt annak köszönhetően, hogy a magyarok által általában költő és hadvezérként, a horvátok által pedig többnyire Nikola Zrinski Čakovečkiként, azaz csáktornyai Zrínyi Miklósként vagy Zrínyi Miklós bánként emlegetett arisztokrata a 19–20. században a magyar és horvát irodalom, történelem és nemzeti emlékezet paradigmatikus alakjává vált.
A róla kialakult kép azonban nem egységes, így helyesebb részben korszakonként, részben kutatói irányzatonként változó Zrínyi-képekről beszélni.”
E sorokkal kezdi Pálffy Géza az Irodalmi Magazin legújabb, Zrínyi Miklós személyével és életművével foglalkozó számát. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Napló Kiadó közös kiadásában megjelenő periodikát ajánljuk a könyvtárak és minden irodalomkedvelő olvasó figyelmébe.
A lapszám tartalomjegyzéke:
DOSSZIÉ A politikus és hadvezér
- Pálffy Géza: Költő és hadvezér? Zrínyi Miklós különféle lojalitásai és identitásai
- Várkonyi Gábor: Esélyek és lehetőségek: a nádorság ügye az 1655-ös országgyűlésen
- Láng Benedek: A kódszámok rejtélye
- Esterházy Pál: Mars Hungaricus (részlet)
- Kőszeghy Péter: Esterházy (I.) Pál (részlet)
- Martí Tibor: A téli hadjárat kimagasló elismerése: az Aranygyapjas Rend
- Nagy Levente: „Megrendelni egy-két vadkant…” Néhány megjegyzés a költő Zrínyi Miklós halála kapcsán
- Friedreich Endre: Egy piarista krónikás Zrínyi Miklós haláláról (részlet)
- Cantio alia de Nicolao Zrényi (részlet)
- Bethlen Miklós: Önéletírás (részlet)
GENIUS LOCI
- Kovács Sándor Iván: Zrínyi Miklós Itáliában
- Molnár Dávid: Mars és Pallas iskolája: a csáktornyai barokk udvar
- Monok István: „Igi czinalj fi at s leanith” Zrínyi Miklós könyvtára és olvasmányai
GASZTRO
- Bogos Zsuzsanna: Könyvet, s étket éneklek
- Hargittay Emil – Szentes Éva: Irodalmi kávéházak Pesten és Budán (részlet)
- A csáktornyai Zrínyi-udvar 17. századi kéziratos szakácskönyve (részlet)
DOSSZIÉ A poéta
- Bene Sándor: A vadász és Viola (Zrínyi Miklós első házassága)
- Bene Sándor: A költői művek keletkezésének időrendje
- Bene Sándor: Adriai tengernek Syreneaia Groff Zrini Miklos – a kötetkompozíció
- Francis Bacon: Az ősök bölcsessége (részlet)
- Laczházi Gyula: A Szigeti veszedelem és a szenvedélyek poétikája
- Bene Sándor: Júlia – avagy az „első vers” legendája
- Kovács Sándor Iván: Epigrammata
- Borián Elréd: Feszületre – Kultúrtörténeti és a kötetkompozícióból kiinduló értelmezés
- Kovács Sándor Iván: Az „Áfium” és a Zrínyi-próza
- Smrcz Ádám: A nép hangja mint Isten hangja? – A legitimáció kérdése a Mátyás király életéről való elmélkedésekben
- Hausner Gábor: A hadvezéri felkészülés kézikönyve – A Tábori kis tracta és a Vitéz hadnagy
[2]DOSSZIÉ Hírnév
- Veress Ferenc: Portré és identitás – Megjegyzések a költő Zrínyi Miklós portré-ábrázolásaihoz
- Tüskés Anna: Restaurálás után – A Magyar Nemzeti Galéria Zrínyi-kiállításának néhány művéről
- Földesi Ferenc: Kazinczy és a két Zrínyi
- Hermann Róbert: A költőtől a hadvezérig (1790–1867)
- Kölcsey Ferenc: Zrínyi’ dala
- Kölcsey Ferenc: Zrínyi’ második éneke
- Vörösmarty Mihály: Zrínyi
- Fórizs Gergely: Egy Zrínyi-dráma sikere a 19. században
- Mórocz Gábor: „Rettenetes kérdések szétvághatatlan boga” – avagy az „önreflexív” Zrínyi alakja Laczkó Géza művében
- Laczkó Géza: Német maszlag, török áfium (részlet)
- Veres Miklós: Laczkó Géza első világháborús naplója Zrínyi Miklósról
- Sipos Lajos: Babits és Zrínyi
- Kovács Sándor Iván: Illyés Gyula két Zrínyi-verse (részlet)
- Illyés Gyula: Zrínyi, a költő
- Illyés Gyula: Peroráció
- Tüskés Anna: Festői felfedezés – Zrínyi Miklós a 20. századi festészetben
KATEDRA
- Nényei Pál: Javaslatok Zrínyi Syrena-kötetének feldolgozásához
- Hausner Gábor: Kronológia
A folyóirat megrendelhető emailben [3].