E háború idején, „Dávid és Góliát harcában” az egész világ szimpátiával fordult Finnország felé, de csak kevés országból érkezett olyan mértékű segítség, mint Magyarországról: önkéntes zászlóalj, hadfelszerelés és humanitárius segély a Finn Vöröskereszt számára. A kiállítás több magyar kulturális intézmény részvételével jött létre.
Magyar közintézmények, köztük az OSZK támogatásával a Finn Hadtörténeti Múzeum és a helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ [1] közös rendezésében, az 1939–1940-es finn–szovjet téli háború lezárásának 75. évfordulója alkalmából az év végéig látható időszaki kiállítás nyílt Helsinkiben.
Az 1939–1940-es finn–szovjet téli háború idején, „Dávid és Góliát harcában” az egész világ szimpátiával fordult Finnország felé, de csak kevés országból érkezett olyan mértékű segítség, mint Magyarországról: önkéntes zászlóalj, hadfelszerelés és humanitárius segély a Finn Vöröskereszt számára. A finnekről alkotott kép is jelentősen megváltozott Magyarországon a téli háború következtében, ettől kezdve példaként kezdték emlegetni a csodálatra méltó katonai teljesítményt nyújtó északi „testvérnépet”. A zászlóalj első egységeként kb. 350 magyar önkéntes érkezett Finnországba, hogy fegyvert fogjon a megtámadott rokon nemzet védelmében. Bár a finn hadvezetés nem vetette hadba őket, így is nagyra értékelték a válogatott katonákból álló, kiválóan képzett egységet.
Fotók, naplók, emléktárgyak, interjúk, dokumentumfilm, levéltári dokumentumok mutatják be az 1939–1940-es finn–szovjet téli háború magyar önkénteseit. A kiállítás nagy hangsúlyt fektet az egyéni emlékek, történetek bemutatására: egyrészt a magyarokéra, akik felkerekedtek egy távoli, ismeretlen ország védelmére, másrészt a finnekére, akik máig hálásan emlegetik az egykori délceg magyar legényeket és a magyar segítségnyújtást. A kiállítás látogatói megtudhatják, miért tartotta hasznosnak Finnország megsegítését a Teleki-kormány, kik is voltak ezek az önkéntesek, mi motiválta őket, hogyan sikerült eljutniuk Finnországba a háborúban álló Európán keresztül, milyen tapasztalatokat szereztek a távoli, északi országban, milyen emlékeket őriztek róla fél évszázad elteltével, és hogyan emlegetik őket a nemzetközi kiképzőtábort befogadó Lapua lakosai. A kiállítás megismertet Osmo A. Wilkunának a rendszerváltást követően készített interjúival, dokumentumfilmjével, Vilisics Ferenc és Niina Ala-Fossi Lapuában gyűjtött „hétköznapi történeteivel”, lapuai szemtanúkról és helyszínekről készített fotóival. Az önkéntes zászlóalj kiküldésének politikai és társadalmi hátterét Richly Gábor tárta fel korabeli finn és magyar levéltári anyagok segítségével, e dokumentumokból is jó néhány bemutatásra kerül.
A kiállítás támogatói a Nemzeti Kulturális Alap, a Pyhälahti fotómúzeum, a Finn honvédség képarchívuma (SA-kuva), a Néprajzi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Országos Levéltár, valamint a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Külön köszönet illeti a közreműködésért Frank Gabriellát és Juha Tynkkynent. A kiállítás kurátorai Riitta Blomgren, Lauri Haavisto és Richly Gábor.