A kollégáink szerkesztésében most megjelent „A jó szerencsének és a szerencsétlenségnek orvosságairól” című kötet bemutatója június 3-án lesz. A 14–18. században Petrarca alkotásai közül e könyve, keresztény-sztoikus szellemiségű értekező prózájának jellegzetes darabja bizonyult a legnépszerűbbnek.
[1]
Meghívjuk a kollégáink szerkesztésében most megjelent kötet bemutatójára, amely június 3-án lesz. A művet bemutató beszélgetés meghívott vendégei: Lázár István és Szörényi László
A beszélgetésen részt vesznek a szerkesztők: Bíró Csilla, Lengyel Réka, Máté Ágnes
A megjelenteket köszönti: Boka László
Székely László verseit megzenésítve előadja: Csörsz Rumen István
A rendezvényen egy, Petrarcha műveit tartalmazó kódexekből, kéziratokból, nyomtatványokból összeállított kamarakiállítást is láthatnak.
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, 516. Tanácsterem
Időpont: 2015, június 3., 17 óra
Petrarcha Ferenc: A jó szerencsének és a szerencsétlenségnek orvosságairól
Székely László fordítása (1760 –1762)
„…minthogy egyszersmind mindeneket megolvasnod, vagy hallgatnod, vagy azokról megemlékezned nem lehet, jóllehet hasznos, de rövid dolgokkal támogasd magadat, midőn
a rövidség az emlékezetnek barátja. Nem azért, mintha én tenéked azt javallanám, hogy a bölcsességnek amaz munkásabb és nagyobb végezéseit megvetnéd, megutálnád, melyekkel magadat, hogy úgy mondjam, a szerencsének rend szerint való harcában oltalmaznod kell, hanem hogy közben-közben ezekkel a rövid és summás értelmes mondásokkal mint valamely kész, serény, szüntelen való fegyverekkel minden bosszontatások és minden hirtelen érkezett erő és erőszak ellen, mind innét, mind túl, azaz mindenfelől szüntelenül felfegyverkezve légy. Mert ugyanis minékünk a szerencsével kettős harcunk vagyon és mind a két helyen egyenlő a veszedelem néműnéműképpen.” (Petrarcha Ferenc)
„Elhiszem, Keresztény Olvasó, találkozhatik oly közüled, aki ezt fogja mondani: »Papot illet a prédikálás, mi gondom nékem erre?« De ha a jó és rossz szerencse nincs csak a papokhoz kötve, ezeknek kedves és kelletlen sorsait a pap is csak úgy érzi, mint más akárki. Ezen könyvet, melyben mindenféle személyeken megeshető kedves és kedvetlen dolgok állapotjáról van a trakta, ha én született nyelvünkön veled közleni kívántam, oly véggel, hogy hasznodra szolgáljon, a te kötelességed, kegyes olvasó, az, hogy vedd jó néven.” (Székely László)
Francesco Petrarca De remediis utriusque fortunae című morálfilozófiai kézikönyve, legterjedelmesebb alkotása az 1350–60-as években keletkezett.
Az író olyan „orvosságos dobozkaként” kívánta átnyújtani leendő olvasóinak, melyben a nagy tekintélyű antik és keresztény szerzők írásaiban található bölcsességekből, tanulságos történetekből összeállított saját válogatását adta közre. A 14–18. században Petrarca alkotásai közül e könyve, keresztény-sztoikus szellemiségű értekező prózájának jellegzetes darabja bizonyult a legnépszerűbbnek. Székely László erdélyi gróf 1760 és 1762 között készítette el a mű első, s mindmáig egyetlen, teljes magyar fordítását, mely első ízben lát napvilágot nyomtatásban.
A kötet adatai:
Petrarcha Ferenc: A jó szerencsének és a szerencsétlenségnek orvosságairól
Székely László fordítása (1760 – 1762)
Lazi Könyvkiadó 2015, Szeged
Terjedelem:176 oldal
ISBN: 978 963 267 269 4
Frissítés: Képes beszámoló a rendezvényről [3]