2022. április 13-án életének 98. évében elhunyt a legnagyobb könyvtári szerkesztő, a magyar könyvtártörténet kiváló ismerője.
[1]
[2]
Megrendülten tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, tisztelték és szerették, hogy életének 98. évében elhunyt a magyar könyvtártörténet kiváló ismerője, Gerő Gyula (1925. február 13. – 2022. április 13.), akit a pontosság tisztelete tett az egyik legnagyobb magyar könyvtári szerkesztővé.
Gerő Gyula 1948. október 6-án szerzett jog- és államtudományi doktori diplomát. 1950-ben Kaposváron lett könyvtáros. Könyvtárosi végzettséget is ebben az évben szerzett, a Népművelési Minisztérium hathetes könyvtárosképző iskolájában, majd 1951-ben a városi könyvtárosok számára az Országos Könyvtári Központ által rendezett tanfolyamon. Később a bajai Városi Könyvtár vezetőjének nevezték ki. 1952-től a Népkönyvtári Központ, 1952 és 1954 között az Országos Széchényi Könyvtár módszertani osztályának munkatársa volt. 1954-től a Könyvtáros [3]folyóirat olvasószerkesztője, majd 1976–1985 között főszerkesztője volt. Munkaviszonya 1985. december 31-ével, a nyugdíjazással ugyan megszűnt az OSZK-ban, de 1986. április 15-től – nyugdíj mellett – a Könyvtártudományi és Módszertani Központ Gyűjteményfejlesztési és Bibliográfiai Tanácsadó Osztály munkatársa lett. 1989 és 1996 között szerkesztette a Könyvtári Levelező/lap [4] című folyóiratot.
Gerő Gyula nevéhez kötődik a kultúrtörténeti jelentőséggel bíró Magyar Könyvtártörténeti Kronológia összeállítása.
1980-ban Szabó Ervin-emlékéremmel, 1989-ben MKE-emlékéremmel, 2005-ben Széchényi Ferenc-díjjal tüntették ki.
Szeretett munkatársunk, a magyar könyvtárügy egyik doyenje temetéséről később intézkednek.