[1]Régmúlt időkben, ismeretlen helyen járva többen tették fel a kérdést aggódva, hogy vajon kellő időben érkeznek-e meg kitűzött céljukhoz, mikor juthatnak
ismét friss élelemhez és vízhez, stb. Alkalmanként ma is érezhetünk így, annak ellenére, hogy tájékozódásunkat akár műholdas navigáción alapuló eszközök is segíthetik. De ezek sem mindig tévedhetetlenek, az elmúlt hetekben olvashattunk, hallhattunk a hírekben arról, hogy egy utazót rossz helyre irányított az autójában a GPS, s így teremtett sokak életét veszélyeztető helyzetet.
Látogatóinkat játékos formában szeretnénk megismertetni a földrajzi helymeghatározás egykori és mai eszközeivel, valamint azok előnyeivel és hátrányaival.
[2] A földrajzi helymeghatározáshoz elsősorban két adatra van, volt szüksége az utazónak, ezek az alábbiak: földrajzi szélesség és a földrajzi hosszúság.
Programunk során látogatóinknak lehetőséget kínálunk olyan műszermásolatokkal való mérésekre, amelyekről legfeljebb filmekből szerezhettek tudomást, illetve megismerkedhetnek napjaink egyre elterjedő, de ugyanakkor számos veszélyt is magában hordozó technikájával a GPS-szel.
A 2011-es program keretében lehet mérni Regiomantanus-féle nap kvadránssal [3], triquetummal, amelyet Ptolemaiosz mércéjének is neveztek, s ilyet használtak Vitéz János alapította Nagyváradi csillagdában [4] is 1455 táján, valamint kipróbálható lesz a Jákob-bot is.
[5]
A 18. század legkedveltebb helymeghatározó műszere a szextáns volt.
A ma elterjedt és szívesen használt navigációs eszköz a GPS [6], amelynek szintén bepillanthatunk történetébe és használatának rejtelmeibe.
[7]Aki pedig sokkal többet szeretne a helymeghatározás történetéről megtudni,
javasoljuk, hogy keresse fel az alábbi honlapot [8] is.
Látogatóinknak e különleges éjszakán tartalmas és jó szórakozást kínálunk és kívánunk!
A Térképtár az OSZK hatodik emeletén található. [9]