A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkari magyar tagozat negyedik intézete a Hungarológia Doktori Iskolával, a Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal és a BBTE „Történelem. Civilizáció. Kultúra” Doktori Iskolájával karöltve szervezett Digitális Bölcsészeti Műhelyt.
[1]
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) [2] bölcsészkari magyar tagozat [3] negyedik intézete a Hungarológia Doktori Iskolával, a Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal és a BBTE „Történelem. Civilizáció. Kultúra” Doktori Iskolájával karöltve 2024. január 31. és február 2. között szervezett Digitális Bölcsészeti Műhelyt, hogy elismert helyi és magyarországi szakemberek segítségével rálátást biztosítson a digitális bölcsészet friss eljárásaira, valamint elméleti és gyakorlati megoldásaira, továbbá korszerű magyarországi és nemzetközi projektjeire.
A képzést magyarországi egyetemek szakemberei, Horváth Péter, az ELTE adjunktusa, Szekrényes István, a Debreceni Egyetem munkatársa, valamint az OSZK Digitális Bölcsészeti Központ igazgatóhelyettese, Mihály Eszter vezették.
Az évszázados tradíciójú erdélyi egyetem Digitális Bölcsészeti Műhelyének résztvevői magyar bölcsész doktori és posztdoktori hallgatók voltak, olyan humán tudományi szakterületekről, mint az irodalomtudomány, a nyelvészet, a néprajz, az antropológia, a történettudomány és a filozófia. Az oktatás helyszínéül a kolozsvári egyetem, valamint a Kolozs megyei Kajántó községben található egyik legújabb egyetemi épület szolgált.
Fókuszban a legújabb tudományos eszközök, módszerek és projektek
2024. január 31-én délután a kolozsvári Egyetemi Könyvtár digitalizációs műhelyét mutatta be Bodnár Róbert, a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Digitalizációs Osztályának osztályvezetője.
[4]
[5]
A képzés másnapján, február 1-én a kajántói Kreatív Iparágak Regionális Kitűnőségi Központjában tartott előadást Mihály Eszter, az OSZK Digitális Bölcsészeti Központ igazgatóhelyettese a központ által fejlesztett dHUpla [6] nevű, korszerű online platformról.
Bemutatta a kéziratos forrásokra specializálódott platformot és a mögötte álló teljes infrastruktúrát, továbbá azt a munkafolyamatot, amelynek során a digitalizált kézirat eljut a publikálhatóság szintjére és digitális szövegként elérhetővé válik az online térben. Ismertette az OSZK szakemberei által használt szoftvert, valamint a szövegfeldolgozás különböző stádiumait, illetve az egyes projektek sajátosságait. A résztvevők betekintést kaptak a szövegkorpuszok adatainak és metaadatainak legkülönbözőbb digitális bölcsészeti módszerekkel történő felhasználási módjaiba, továbbá a tudományos stilometriai vizsgálatokba.
[7]
A Digitális Bölcsészeti Műhely második napja Szekrényes István, a Debreceni Egyetem Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriuma munkatársának előadásával folytatódott, amelyben a dokumentumok, kéziratok, hang- és videóarchívumok automatikus feldolgozását, a hang-, videófelvételekről, szkennelt dokumentumokból történő digitális szövegek előállítását mutatta be.
A műhelymunka második napját Horváth Péter, az ELTE adjunktusának előadása zárta, aki bemutatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Digitális Bölcsészet Tanszékének kutatási tevékenységét, különös hangsúlyt fektetve a magyar nyelvű irodalmi szövegek korpuszalapú vizsgálatával kapcsolatos kutatásokra. A hallgatók az utóbbi évek kutatási eredményein keresztül megismerkedhetnek a korpusznyelvészet különböző módszereivel, a poétikai jellemzők automatikus felismertetésében rejlő lehetőségekkel, valamint a tanszéken készült irodalmi korpuszokkal és lekérdező-eszközökkel.
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Digitális Bölcsészeti Műhelyének harmadik, befejező napján Ferenczi Szilárd, a Digitéka kurátorának bemutatóját hallgathatták a Digitéka-programról, ezúttal Kolozsvárott, a BBTE Bölcsészettudományi Kar kis dísztermében, amely esemény nyitott volt a külsős érdeklődők számára is.
Fényképek: Domokos Boglárka (A "Magyar nyelv és irodalom szak, Kolozsvár" Facebook-oldala) [8]
[9]