Nagy értékű könyvadománnyal támogattuk a Csíkpálfalván megrendezett versenyt.
[1]
Immár hagyomány, hogy a nemzeti könyvtár nagy értékű könyvadománnyal támogatja a Csíki Versünnepet, amelyet a Székesfehérvárott elindult versünnep mintájára, annak testvéreként rendeznek meg minden év tavaszán – nemcsak a Csíki-medencében élők, hanem csángó és más erdélyi fiatalok számára is. Az idei, XII. versünnepen több mint száz diák indult három korcsoportban. A rendezvény napján, 2024. április 19-én – a megelőző napok hideg, havas hangulata után – ragyogó napsütés fogadta a mezőnyt és az érdeklődőket Csíkpálfalván.
A szavalóverseny kiemelt szerzője a nyolcvan esztendeje elhunyt Radnóti Miklós volt; a költő Töredék című versének egyik sora – „Oly korban éltem én e földön” – orientálta a diákok versválasztását. A kiírás ugyanakkor csupán iránymutatás volt, más költő műveiből választva is lehetett nevezni.
A jelenléti verseny mellett az idén is volt lehetőség online formában csatlakozni az ünnephez. A beküldött videófelvételeket a zsűri előbb és külön díjazta.
A rendezvény helyszíne Csíkpálfalva, a Csíksomlyó közelében lévő falu kultúrháza volt, ahol az ünnepélyes megnyitón és a díjkiosztó ünnepségen együtt vett részt a teljes mezőny. Együtt énekelték el a résztvevők – Heinczinger Mika, az immár Kossuth-díjas Misztrál együttes egyik tagja vezetésével – himnuszainkat, köztük az „Óh, az én édes jó Istenem, / oltalmazóm, segedelmem…” kezdetű, régi székely himnuszt is. A versenyt, az alapító Varga Sándor özvegye, Mihályi Magdolna fő szervező, a versünnep lelke, a Fortis Hungarorum Kulturális Egyesület elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, milyen fontos személyesen is a számára az évről évre tapasztalt összefogás, amelynek eredményeként megvalósulhat a magyar nyelv és a magyar költészet ünnepe.
[2]
[3]
A csíkpálfalvi Márton Ferenc Általános Iskola igazgatónője, Fehér Ilona és Ferencz Csaba, Csíkpálfalva, Csíkcsomortán és Csíkdelne polgármestere is köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve annak jelentőségét, hogy a Csíki Versünnepet a helyiek az anyagország támogatásával rendezik meg, ezzel is megjelenítve a magyar kultúra egyes részterületeinek összetartozását. Ferencz Csaba idézte a Kányádi Sándor által megörökített jelenetet is, amikor egy gyerek, arra a kérdésre, hogy mi a vers, ezt válaszolta: „A vers az, amit mondani kell.” Ennek, az útmutatásként is felfogható mondatnak a jegyében hallgathatta meg a zsűri és a közönség a több mint száz diák versmondását.
[4]
[5]
A diákok három korcsoportban, más-más zsűri előtt mondták el a verseket. A gimnáziumi (líceumi) korosztály zsűrijének volt tagja – Bakonyi István irodalomtörténész és Vakler Lajos kulturális újságíró mellett – Sudár Annamária tanár, előadóművész, az OSZK munkatársa, aki 2017 óta van jelen a versenyen.
Az alapítók részéről tudatos döntés volt, hogy ünnepként nevezték meg a rendezvényt, hangsúlyozva ezzel, hogy a versünnep a magyar nyelv és költészet seregszemléje, ahol egymás meghallgatása, a jól ismert vagy ritkán hallott versek elhangzása, olykor felfedezése, sokkal fontosabb, mint a helyezések kiosztása.
A mezőny kiemelkedő szereplője volt a 8. osztályos Negrea Míra, a Kájoni János Általános Iskola (Csíkcsicsó) tanulója, aki megrázó erővel, váratlan-éretten és kimunkáltan mondta el József Attila Kései sirató című versét. Az első korcsoport első helyezettje az Endes József Általános Iskola (Csíkszentsimon) diákja, Nagy Emőke lett, aki Kányádi Sándor A jámbor medve című versét mondta el, míg a líceumos mezőnyből József Attila Keserű nekifohászkodás című költeményével Mihók Bea, a Márton Áron Főgimnázium (Csíkszereda) tanulója kapta az első helyezést.
A mezőny számos más szereplőjének is megragadó volt a versmondása, ezért is fontos, hogy a gazdag könyvadományoknak köszönhetően a zsűri több különdíjat is kioszthatott. Különös és felemelő élmény volt például Schmutzer Noémi Hanna szájából hallani Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című nagy ívű költeményének I. és VI. szakaszát.
[6]
[7]
[8]
[9]
A Csíki Versünnepet a Márton Ferenc Általános Iskola és a Fortis Hungarorum Kulturális Egyesület szervezte a Székesfehérvári Médiacentrum és az Országos Széchényi Könyvtár támogatásával. A nemzeti könyvtár már 2017 óta könyvekkel segíti a verseny megrendezését, s az idei támogatás részeként, számos értékes kiadványunkból válogatva, mintegy félszáz könyvet vittünk a helyszínre.
A verseny hátteréről:
Székesfehérváron 2010 áprilisában rendezték meg az első Székesfehérvári Versünnepet, amelyet azóta is meghirdetnek minden év tavaszán. A rendezvény többfordulós versmondó versenyként s egyben tehetségkutató műsorként indult. Az ötletadó, Varga Sándor (1962–2016) újságíró – aki akkor a Fehérvár Médiacentrum hírigazgatója volt – azt szerette volna elérni, hogy a fiataloknak fontos legyen a magyar nyelv, a magyar költészet úgy, hogy az hétköznapi módon legyen része mindennapjaiknak.
A verseny már az első alkalommal is sikeres volt, ezért Varga Sándor a székesfehérvári verseny döntőseinek tábort szervezett a Székelyföldön. A jó példa ragadós lett, és a székely fiatalok is magukénak érezték, hogy magyar költők verseivel rukkoljanak elő. Ezért döntött úgy Varga Sándor, hogy a Székesfehérvári Versünnep mintájára megszervezi a Csíki Versünnepet, amelyet 2013-ban tartottak meg először. A munkához partnerre is talált Fehér Ilonában, a csíkpálfalvi Márton Ferenc Általános Iskola igazgatónőjében, Ferencz Csabában, Csíkpálfalva, Csíkcsomortán és Csíkdelne polgármesterében és Csomortáni Ernőben, a Csomortányért Egyesület elnökében.
Kapcsolódó tartalmak:
A Csíki Versünnep honlapja [10] és Facebook-oldala [11]
Csíki Versünnep 2023 az OSZK oldalán [12]