A magyar−török kulturális évad égisze alatt az ankarai Elnöki Nemzeti Könyvtárral szervezett közösen szimpóziumot az OSZK. A 2024. május 21-ei rendezvény fókuszában az erdélyi származású nyomdaalapító diplomata, İbrâhîm Müteferrika életműve volt.
[1]
A magyar−török kulturális évad égisze alatt az ankarai Elnöki Nemzeti Könyvtárral [2] szervezett közösen szimpóziumot az OSZK. A 2024. május 21-ei rendezvény fókuszában az erdélyi származású nyomdaalapító diplomata, İbrâhîm Müteferrika életműve volt.
A magyar−török kulturális évaddal a diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját ünnepli a két ország. Az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozatba illeszkedik az Aki összeköt: İbrâhîm Müteferrika címet viselő nemzetközi konferencia, amely a két országot összekötő, magyar származású, oszmán nyelven publikáló közíró Müteferrika munkásságára fókuszált. Az általa létrehozott első török officina termékei egyszerre voltak török ősnyomtatványok és személyi hungarikumok. Életműve ideális multi- és interdiszciplináris megközelíthetőséget kínált egy konferencia alapjaként, hiszen az a történet-, földrajz-, nyelv- és irodalomtudomány, de a diplomácia-, könyv- és nyomdászattörténet szempontjából is elemezhető.
[3]
[4]
[5]
[6]
Az ankarai Elnöki Nemzeti Könyvtárban megtartott szimpóziumon az OSZK nevében Gerencsér Judit általános főigazgató-helyettes köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében hangsúlyozta:
„Képes megérteni egymást a török és magyar kultúra, a képződő kulturális tőke pedig olyan energiával bír, amely minduntalan találkozásra szólít, ennélfogva nagy öröm az Országos Széchényi Könyvtár számára, hogy az ankarai Elnöki Nemzeti Könyvtárral közösen szervezhette a mai szimpóziumot. Ittlétünkkel nemcsak İbrâhîm Müteferrika bírható szóra, hanem kultúránk és közös történetünk is. Ez hozzáad a magyar−török kulturális évadhoz, és hangolja kulturális identitásunkat. Biztos vagyok benne, hogy a konferencia előadói képesek lesznek arra, hogy inspirálják egymást a diszkussziók során. Életben kell tartanunk az egymáshoz vezető nyelvet azért, hogy az utánunk jövő generációk is beszélgethessenek azokról az értékekről, történetekről, amelyekben mindannyian ott vagyunk, hiszen kultúránkat találkozásaink összessége lényegíti.”
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
A szakmai előadásokat a nemzeti könyvtár előadója, Varga Bernadett, az OSZK Régi Nyomtatványok Tára osztályvezetője nyitotta meg Proveniencia és recepció: müteferrikák az Országos Széchényi Könyvtárban című előadásával.
Kifejtette, hogy a 18. század első harmadában induló török nyomdászat különleges helyet foglal el a magyar–török kulturális kapcsolatok hálójában: a két nép közös történetének pozitív eleme, hogy a nyomdászat jelentette kulturális vívmányt egy erdélyi származású személy honosította meg az Oszmán Birodalomban. Az előadás könyvtörténeti aspektusból kapcsolódott a konferencia témájához, mivel azt elemezte, hogy példányaink pontos származási helyének, eredetének tisztázása mennyiben árnyalja a Rákóczi-emigrációhoz kapcsolódó kutatások melléktermékeként keletkező, majd egyre bővülő magyarországi Müteferrika-recepciótörténetet. A szakember elmondta, hogy Müteferrika kiadói tevékenységére jellemző volt, hogy nagyrészt maga írt előszót a kinyomtatott művek elé, amelyben kijelölte azon olvasók körét, akik haszonnal forgathatják e munkákat, valamint rendszeresen újabb ismeretekkel egészítette ki a könyvek tartalmát.
Ezekből az eredetileg ötszáz és ezer közötti példányszámban megjelent, manapság rendkívüli ritkaságnak számító kiadványokból az OSZK ma tizenötöt őriz. Az első müteferrikák alapítónk, Széchényi Ferenc gyűjteményével kerültek be a nemzeti bibliotékába, majd a következő nagyjából kétszáz évben fokozatosan gyarapodott a kollekció.
Magyar részről a konferencián előadott még Stumpf Anna, a török kéziratok kurátora, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Keleti Gyűjteményének munkatársa, továbbá Schmidt Szonja Emese turkológus, műfordító, az SZTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója és Tóth Ferenc történész és romanista, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója.
A nemzeti könyvtár részéről Lewalt-Jezierski Zoltán kabinetvezető és Tóth Péter kommunikációs munkatárs is részt vett a konferencián.
Az İbrâhim Müteferrika néven ismert, rejtélyes kilétű diplomata-nyomdász 1729 és 1742 között készítette el tizenhét kiadványát. A Müteferrika-nyomda által kiadott művek témaválasztását – a vallási tárgyú munkák tilalma mellett – a nyomdavezető tudományos érdeklődése határozta meg: mindenekelőtt földrajzi, történeti, nyelvtudományi alkotások kerültek ki a sajtó alól, de akad köztük útleírás, politika-filozófiai értekezés és a mágnesességről szóló könyvecske is.
[13]
További képek [14]
Programfüzet [15]