A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület idén augusztus 22. és 24. között Békéscsabán rendezte meg éves konferenciáját, amely ebben az évben a Személyes források – megélt történelem központi téma köré szerveződött, és amelyen Dede Franciska, a nemzeti könyvtár Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoportjának tudományos kutatója is előadást tartott.
[1]
A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület [2] idén augusztus 22. és 24. között Békéscsabán rendezte meg éves konferenciáját, amely ebben az évben a Személyes források – megélt történelem központi téma köré szerveződött, és amelyen Dede Franciska, a nemzeti könyvtár Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoportjának tudományos kutatója is előadást tartott.
A háromnapos szimpózium [3] expozéit különböző tudományágak képviselői tartották, akik felsőoktatási intézményekből, kutatóintézetekből és -csoportokból, levéltárakból, könyvtárakból, múzeumokból érkeztek az ország egész területéről és azon túlról is. A kutatók különböző korszakokból és földrajzi területekről származó személyes forrásokat dolgoztak fel, legyen szó levelekről, naplókról vagy visszaemlékezésekről.
[4]A nemzeti könyvtár munkatársa, Dede Franciska a „… kedvenc sportom posztumusz dolgokat írni” – Justh Zsigmond naplójegyzetei a levelei, a szépprózája és a publicisztikája tükrében című előadásában két 19. század végi naplót tekintett át a nyilvánosság szempontjából. Elsősorban azt vizsgálta, hogy bár az író halála utáni kiadásra szánta naplóbejegyzéseit, már a szöveg keletkezésekor sokan tudtak róla, sőt, többeknek felolvasott belőle részleteket vagy elküldte olvasásra. Tárcáiban, szépprózájában olykor szó szerint is felhasználta feljegyzéseit, amelyek különböző eseményeket, találkozásokat, párbeszédeket rögzítettek, máskor pedig ismerősök jellemzéseit, lakóhelyek leírásait tartalmazták.
[5]A Hajnal István Kör konferenciáinak előadásai rendszerint két évvel később írott változatban is napvilágot látnak, így idén a 2022. évi tanácskozás anyagából született tanulmánykötetet vehették kézbe a résztvevők, amely Történelem és vizualitás címmel, Kunt Gergely és Tamás Ágnes gondos szerkesztésében jelent meg. A benne szereplő mintegy harminc szöveg közül kettő (Papp Viktor: Dzsentrik a műteremben. Családi portréfényképek a 19. századi Magyarországról és Dede Franciska: Séták a nagyvilágban. Az Uj Idők illusztrált utazási sorozata) a nemzeti könyvtár munkatársainak tollából született.
A konferencia részletesebb beszámolója az MNMKK OSZK [6]blogján [6] olvasható.