Tudományos konferencia a száz éve született történész és egyetemi oktató Szabad György tiszteletére.
[1]
[2]
„A történésznek is elsőrangú feladata az utódnevelés”
Tudományos konferencia a száz éve született történész és egyetemi oktató
Szabad György tiszteletére
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszéke 2024. szeptember 19-én konferenciával emlékezett meg a száz éve született tudósról, tanárról, politikusról, Szabad Györgyről. A tudományos tanácskozást Borhy László, az egyetem rektora nyitotta meg, valamint köszöntőt mondott Varga Zsuzsanna, a tanszék vezetője és Szabadné Suján Andrea. A plenáris előadást Dénes Iván Zoltán eszmetörténész (Academia Europaea-tag) tartotta az egykori tanár névválasztásáról, szerepvállalásáról és -felfogásáról.
[3]
[4]
[5]
[6]
A fiatal nemzedékek felkészítését kiemelt feladatnak tekintő professzor tiszteletére rendezett tudományos tanácskozáson [7] éppen ezért a Szabad-tanítványok ‒ úgymint Csorba László, Dobszay Tamás, Erdődy Gábor, Gergely András, Hermann Róbert, Pajkossy Gábor, Veliky János ‒ tanítványai tartottak előadást. Közreműködésükkel egyrészt Szabad György munkásságáról, másrészt a szabadi életmű egy-egy részterületéhez (például gazdaságtörténet, alkotmánytörténet, politikatörténet) kapcsolódó tárgykörről hallhattak az érdeklődők.
Melkovics Tamás (ELTE) Szabad György politikatörténeti „modelljét”, míg Velkey Ferenc (Debreceni Egyetem) a történészi biográfiát és az autobiográfiát vizsgálta az egykori egyetemi tanár munkásságában. Völgyesi Orsolya (HUN-REN) Eötvös József működését mutatta be az utolsó rendi országgyűlés időszakában, Miru György (Debreceni Egyetem) pedig az 1848‒49. évi alkotmányosság értelmezésébe engedett bepillantást.
Szilágyi Adrienn (HUN-REN) a Károlyi család nagybirtokairól és birtokkormányzatairól, Manhercz Orsolya (ELTE) az uralkodó és a magyarországi politikai élet 1860–61. évi kapcsolatáról, míg Tóth-Barbalics Veronika (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár) ugyancsak 1861 vonatkozásában a felsőházról, a főrendekről, a feliratról tartott előadást. Farkas Katalin (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium) Kossuth Lajos és a honvédegyleti mozgalom összeköttetéseit, Solymosi József (Hadtörténelmi Levéltár) az emigráció katonai terveit ismertette.
[8]Bárány Zsófia, a Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport (MNMKK OSZK) tudományos munkatársa előadásában Szabad György 2004. évi, Székely György tiszteletére készített, A reformert erősítő élmény című tanulmányára kívánt reflektálni, amelyben a professzor a Zemplén megyében a „kolerabiztosok” sorába választott, pályakezdő Kossuth Lajos működését vizsgálta. A „tanítvány tanítványának” előadásában, ha nem is a járvány során megéltekhez hasonló, de egy szintén nehéz körülmények között megtapasztalt, negatív politikusi élményről, illetve annak hatásairól számolt be egy jóval délebbi területet, az 1830-as évek Csanádi egyházmegyéjét illetőleg. A számos nehézséggel terhelt egyházmegyei viszonyok mellett ugyanis a közéleti és az egyházi szférából érkező támadásokkal is szemben találta magát az újonnan kinevezett püspök, politikus, későbbi diplomata, Lonovics József.
Kapcsolódó tartalmak:
A megnyitó- és köszöntőbeszédek, valamint a plenáris előadás itt olvashatók. [9]
Szabad György örökségéről bővebben [10].
Bárány Zsófia: „Lelke mélyén szabad röptű szellem” [11] – Lonovics József, egy magyar főpap a reformok világában