2024. október 14–15-én három budapesti helyszín adott otthont a ReAImagining Public Collections in the 21st Century in Light of Digital Development című konferenciának. A kétnapos esemény célja az volt, hogy platformot teremtsen a közgyűjtemények számára a legújabb digitalizációs kihívások és technológiai lehetőségek megvitatására.
[1]
Egy cél, két nap, három helyszín:
összefoglaló a ReAImagining konferenciáról.
2024. október 14–15-én három budapesti helyszín adott otthont a ReAImagining Public Collections in the 21st Century in Light of Digital Development című konferenciának [2].
A rendezvény az ország európai uniós tanácsi elnökségének keretében valósult meg, és a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Magyar Nemzeti Múzeumban (MNMKK MNM), az MNMKK Országos Széchényi Könyvtárban (MNMKK OSZK), valamint az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeumban (MNMKK PIM) fogadta a nemzetközi résztvevőket és hallgatókat.
A kétnapos esemény célja az volt, hogy platformot teremtsen a közgyűjtemények számára a legújabb digitalizációs kihívások és technológiai lehetőségek megvitatására.
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
Megnyitó és nyitóbeszédek a közgyűjtemények fejlődéséről
A rendezvény első napján a nemzeti könyvtárban tartott megnyitón a közgyűjtemények digitális átállásának fontosságát, az új trendeket és az EU támogatási kezdeményezéseit emelték ki. A nyitóbeszédek során Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója a magyar közgyűjteményeket és a könyvtárakat érintő aktuális trendekről és kihívásokról értekezett. Zsigmond Gábor, az MNMKK MNM főigazgatója, valamint Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár részletesen beszélt a magyar közgyűjteményi fejlesztések jelentőségéről, Barbara Stacher, az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának vezető szakértője pedig a közgyűjtemények terén indított uniós innovációs projektekről szólt.
Rózsa Dávid elmondta: „Alkalmunk van arra, hogy beszélgessünk mindannyiunkat érintő kérdésekről és kihívásokról. Gondolok itt arra, hogy miképp lehet a mesterséges intelligenciát a digitalizáció és az írott kultúra szolgálatába állítani, és milyen szakmai párbeszéd, kulturális változás születik ebből. Mindezt olyan múzeumi szakemberek, könyvtárosok, levéltárosok, döntéshozók teszik, akik értik a szakmájukat, ezért látják a közgyűjtemények előtt álló sokrétű digitális kihívásokat, ismerik a jó gyakorlatokat, amelyek képessé teszik őket arra, hogy innovatívak legyenek. Ennélfogva a most megnyíló konferencia a jövőbeli szakmai kapcsolatok kiindulópontja.”
[9]
[10]
[11]
[12]
Az MI szerepe a közgyűjteményekben
Az előadók az első napon a mesterséges intelligencia (MI) szerepét vizsgálták a közgyűjteményekben. Jessica Jacobs, az EBLIDA (European Bureau of Library, Information and Documentation Associations/A Könyvtári, Információs és Dokumentációs Egyesületek Európai Irodája) képviseletében az MI könyvtárakban betöltött szerepét ismertette, és kiemelte a nemzetközi együttműködést az új MI-törvények figyelembevételével. Martín Mariano Zamorano, a Barcelonai Egyetem docense az adatvédelem és a méltányosság kérdéseit boncolgatta, rámutatva a múzeumok előtt álló etikai kihívásokra. Stephen Wyber, a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) külügyi igazgatója a legfrissebb Trend Report alapján a könyvtárak jelenkori kihívásait és a digitális fejlődés trendjeit elemezte. Az igazgató kiemelte, hogy „a mesterséges intelligencia egy trend… de még nem tudjuk, merre tart. Azonban nem kell pánikba esni”.
A nap végén különböző MI-alapú Horizon Europe projekteket mutattak be a nemzetközi szakértők, majd egy panelbeszélgetésen a Mementoes, Memorise, MuseIT és más projektképviselők vitatták meg tapasztalataikat.
[13]
[14]
[15]
[16]
Az archiválási technológiák jövője
A konferencia második napján az MNMKK PIM-ben szervezett zártkörű szekcióüléseken a digitális archiválás és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos trendek kaptak kiemelt figyelmet.
Az MNMKK OSZK-ban tartott előadások között Kalcsó Gyula, az MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ csoportvezetője a mesterséges intelligencia könyvtári szerepéről és nemzeti könyvtári alkalmazásáról beszélt, míg Dariusz Paradowski a Lengyel Nemzeti Könyvtárból az archiválási, digitalizálási szakmában szükséges új készségekről és kompetenciákról tartott előadást. Radó Rita, az MNMKK OSZK Kutatásszervezési Osztály vezetője az EODOPEN és a Kreatív Európa projektet ismertette a hallgatóságnak.
Zárszó a jövő kihívásairól
A konferencia az MNMKK MNM-ben zárult, ahol Ertuğrul Çimen, az IFLA (International Federation of Library Associations / Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) Európai Regionális Divíziójának elnöke a XXI. századi kihívások, a közgyűjteményi és könyvtári trendek kezelésének módozatairól beszélt, míg Marco Fiore a Michael Culture Association képviseletében a közgyűjtemények megerősítésének fontosságát hangsúlyozta.
Az MNMKK első nemzetközi szakmai rendezvénye
a Kulturális és Innovációs Minisztérium,
valamint az Európai Bizottság kiemelt támogatásával valósulhatott meg.
[17]
[18]
[19]
[20]
További képek [21]
Kapcsolódó tartalom: