A konferencia fókuszában a vizuális örökség gyűjteményezésének és feldolgozásának új perspektívái álltak.
[1]
Ötödik alkalommal rendezték meg 2024. november 13. és 15. között a Non nova, sed novae [2](Nem újat, de újszerűen) – Fényképek és képeslapok könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban és magángyűjteményekben című nemzetközi konferenciát Krakkóban. Az esemény, amelynek házigazdája a krakkói akadémiai könyvtár volt, a történeti fényképek és képeslapok gyűjteményezésével, digitalizációjával és bemutatásával kapcsolatos legújabb irányokat és kutatási eredményeket tárgyalta.
A háromnapos eseményen főként lengyel résztvevők osztották meg tapasztalataikat, de Lettországból, Csehországból, Szerbiából és Magyarországról is érkeztek szakemberek. Az előadások túlnyomórészt lengyel nyelven zajlottak, ám az angol nyelvű absztraktok és a vetített prezentációk segítették a nemzetközi résztvevőket a tájékozódásban.
A cseh előadók például arról beszéltek, hogyan vált egyre fontosabbá a prágai Náprstek Ázsiai, Afrikai és Amerikai Múzeum fotógyűjteményének megítélése, míg a belgrádi Jugoszlávia Múzeum szerb munkatársai vizuális archívumuk létrehozásáról és fejlesztéséről tartottak beszámolót. A lengyel Magdalena Chomiak régi fotók és képeslapok képzőművészeti alkotásokon való felhasználásának lehetőségeit vizsgálta nemcsak öt XX. századi művész, hanem saját, művészkönyveket létrehozó alkotói tevékenységén keresztül is. Robert Gawel izgalmas előadásának pedig magyar vonatkozása is volt, ő az osztrák–magyar hadsereg motorizációjának történetét kutatja. Számára az első világháború során a katonák által a frontról képeslapként elküldött egykorú fényképek és a hátoldalra írt üzenetek, bélyegzők szolgálnak értékes információkkal.
[3]
[4]
A rendezvényen Magyarországot az MNMKK OSZK két szakmai osztálya képviselte. Sárközy Réka, a Történeti Fénykép- és Interjútár és Tasnády Attila, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár munkatársa egy-egy előadáson mutatta be a nemzeti könyvtár gazdag fénykép- és képeslapgyűjteményeit, különös tekintettel azok muzeális értékére és egyedi sajátosságaira. Sárközy Réka hangsúlyozta: a történeti fotográfiák nemcsak műtárgyként értelmezhetők, hanem társadalmi és kulturális lenyomatként is, amelynek révén közelebb kerülhetünk múltunk megértéséhez. Tasnády Attila kifejezte: talán nem túlzás a képeslapok alapsémáját – egy objektívnek szánt vizuális elem és egy szubjektív, írásos közlés – a közösségi médiában elhelyezett posztok egyik előfutárának tekinteni.
A konferencia lehetőséget teremtett a nemzetközi tapasztalatcserére és a gyűjteményi munkát érintő innovatív megoldások megismerésére. Az MNMKK OSZK szakemberei kiemelték, hogy az ilyen események hozzájárulnak a vizuális örökség kezelésének további fejlesztéséhez és az intézmények közötti együttműködés erősítéséhez.
További képek [5]