A múzeumi konferencián a digitálisan született műtárgyak megőrzése és kezelése állt a középpontban.
[1]
2024. november 14-én harmadik alkalommal rendezték meg a Born Digital műhely-konferenciát, ezúttal Digitálisan keletkezett műtárgyak a múzeumi gyakorlatban [2] címmel. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) szervezésében, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM) együttműködésben megvalósult rendezvényen a digitális tartalmak kezelésének kihívásai és innovációi kerültek a fókuszba.
A szakmai eseményen a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Szegedi Tudományegyetem, a Néprajzi Múzeum, valamint a Budapesti Történeti Múzeum mellett kiemelt szerep jutott az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár és az MNMKK PIM szakmai munkájának.
[3]
[4]
Az MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ két előadással járult hozzá a konferenciához. Mihály Eszter, a Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály vezetője bemutatta a digitális filológia összetett kihívásait A nyomtatott, digitalizált és digitális szövegek kereszttüzében című előadásában. Az e-mailek archiválása is fontos téma volt, amelyet Kalcsó Gyula, az MNMKK OSZK webarchiválási csoportvezetője és Horváth Dániel, az MNMKK PIM muzeológusa közösen ismertettek.
A két intézmény együttműködésében kísérleti projekt keretében dolgozták fel az elektronikus levelezés archiválási lehetőségeit. Az MNMKK OSZK a Katalist, egy több évtizedes múltra visszatekintő levelezőlista anyagát dolgozta fel, amely közel 44 ezer e-mailt és több ezer csatolmányt tartalmazott. A nemzeti könyvtár az így nyert tapasztalatokat a digitális örökség megőrzésének új módszertanának kialakítására használja.
A délutáni szekciót követően kortárs írók – Bartis Attila, Simon Márton és Galántai Zoltán – vitatták meg digitális szövegeik és fotóik muzealizálódásának kérdéseit. Az MNMKK OSZK DBK ehhez kapcsolódóan mutatta be a Copia [5]és dhupla.hu [6] platformjain futó projekteket, amelyek a digitális hagyatékok újfajta feldolgozását célozzák.
A rendezvény összegzése világossá tette: a digitális műtárgyak és tartalmak megőrzése nemcsak technikai, hanem kulturális és tudományos szempontból is alapvető fontosságú a jövő nemzedékei számára.
A konferencia előadásai a Videotoriumon [7] keresztül visszanézhetők,
így a digitális örökség kezelése iránt érdeklődők
széles körben hozzáférhetnek a bemutatott eredményekhez.