Ebben a hónapban négy megyében több mint 250 résztvevővel tartottunk telt házas irodalmi előadásokat a december 31-ig tartó országos rendezvénysorozatban.
Ebben a hónapban négy megyében több mint 250 résztvevővel tartottunk telt házas irodalmi előadásokat a december 31-ig tartó országos rendezvénysorozatban.
[1]Novemberben Kőszegtől Debrecenig, Edelénytől Veszprémig utaztunk irodalmi programjainkkal. A sláger a Mesetarisznya volt. A drámapedagógus által vezetett interaktív játékban maximum 40 résztvevő szerepelhet. A négy helyszín közül három ezt választotta, nagy örömünkre, hiszen célunk volt megmutatni, hogy a legkisebb korosztálynak – óvodásoknak, kisiskolásoknak – is van mondanivalónk, a nemzeti könyvtár valóban mindenkié.
A kisgyermekeknek szóló program kidolgozásánál partnereinkkel hamar megtaláltuk a közös nevezőt: ez pedig Benedek Elek munkássága, az általa felgyűjtött mesevilág. Az ő hitvallásával egybecseng az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár és a Cimbora Alapítvány küldetése: a legkisebbekkel kell elkezdeni az értékközvetítést, építve kreativitásukra, megalapozva felnőttkori értékrendjüket, a minőségi kultúra iránti elkötelezettségüket.
Mesetarisznya – Az 1100 éves mesekönyv [2]
Interaktív drámapedagógiai foglalkozás Benedek Elek meséi alapján
Benedek Elek meséi épp olyan örök életűek, amilyenek a magyar népmesék is. Számtalan példa van arra, amikor egy-egy mese végigkísér minket az óvodától a felnőttkorig, majd mi meséljük tovább gyermekeinknek a jól ismert történeteket. A mesehallgatás, a mesékkel való találkozás fontos tanulási területe az óvodás korosztálynak és az általános iskolák alsó tagozatának.
A Mesetarisznya foglalkozáson egy nagy, közös játékra hívtuk a résztvevőket, megmozgatva a gyerekek kreativitását, felhasználva a magyar néphagyomány játékait, a népdalokat és a drámapedagógia eszköztárát. A mesetarisznyában talált, 1100 éves mesekönyv meséjét nemcsak megismerték a gyerekek, de közösen végigjátszva a történetet a saját bőrükön tapasztalhatták meg a mesékbe rejtett tanulságokat.
Mesénk minden helyszínen Az aranytulipán, a vándorló királyfi története, aki országról országra járva útközben több bajba jutott szereplőn segítve eljut a királylányig, aki olyan próbatétel elé állítja, amit csak varázslattal lehet megoldani.
2024. november 9., Edelény, L’Huillier–Coburg-kastély [3]
A varázslatok sorozata most igazán autentikus környezetben, az edelényi kastély dísztermében vált valóra, ahol a falakról a kastély korábbi főurai figyelték a gyerekek önfeledt játékát. A Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola tanulói önfeledten, bátran állták a kihívásokat, segítették a királyfit, megidézték a piacot, az erdőt, a halastavat és a játék végén a vidám lakodalmat. Összeszokott közösségként, felszabadultan vettek részt a programban, akárcsak az őket kísérő pedagógusok. Több szülő is élt a lehetőséggel, hogy újra gyermekként, gyermekével együtt játsszon, felidézve saját maga is az először több mint száz éve kiadott, sok generáció által ismert mesét.
A rendezvényről élő adásban jelentkezett be a Kossuth rádió. Sághi Ilona, az MNMKK OSZK kulturális menedzsere, könyvtári szakértő és Körömi Gábor drámapedagógus avatta be a hallgatókat a nemzeti könyvtár programsorozatába, a gyerekekre váró élményekbe.
Kapcsolódó tartalom:
Országjáró szombat délután [4] – 2024. november 9., 14:54:18-tól
[5]
[6]
2024. november 14., Kőszeg, Chernel Kálmán Városi Könyvtár [7]
A kőszegi Chernel Kálmán Városi Könyvtár gyermekrészlege a mindennapokban is kedves, színes terem, tele játékokkal, rajzokkal, mesekönyvekkel, így a számukra kialakított teret önfeledten foglalták el a gyerekek. Bár két osztályból érkeztek, sok közös programban vesznek részt, jól ismerik egymást, ami segítette a játékot. A gyerekek élő szereplőkké válva merültek bele a történet világába, az általuk megjelenített helyszínekkel és eseményekkel valósággá varázsolva a mesét – és külön öröm, hogy a piacon nemcsak ruhát, gyümölcsöt árultak, hanem bizony könyvet is! Játékos kedvük, aktivitásuk nagyban segítette a játékmesterek munkáját. Érezhető volt jelenlétükön az a nyitottság, törődés, amit iskolájuk képvisel, és jól érzékelhető volt ez a tanítóikkal való kapcsolatukban is. Mint megtudtuk, különböző hátterű családokból érkeztek, más-más figyelmet igényelnek. Jutalmul kapták nevelőiktől a Mesetarisznyán való részvételt, örömüket, felszabadultságukat bizonyára ez is meghatározta.
[8]
[9]
2024. november 29., Veszprém, Eötvös Károly Könyvtár [10]
A Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói és pedagógusai mellett a könyvtár munkatársai is kíváncsian várták, mi fog történni, miután a játékmester megtalálta a mesetarisznyában termett mesét. Óvatosan kiemelte, megmelengette, és megkérdezte a résztvevőket, hogy segítenek-e a királyfinak, mire a gyerekek csillogó szemmel, önfeledten adták át magukat a játéknak. A játék ebben a korban a gyerekek lételeme. Tanulási folyamat is, a mesékről, a világról és az egymásra való odafigyelésről. A kisgyermekek számára a varázslat még valóság, ám a varázslatokhoz nem árt némi támogatás. A játékmesterek a gyerekek nyitottságára építve segítettek a kihívások megoldásában, az egyes szereplők megidézésében. Hol az erdő, hol a madarak, hol a piac árusai elevenedtek meg a gyerekek által, kreatívan követve a szerepek sokaságát. Az összeszokott csapatjáték segítette őket a feladatok megoldásában, és az, hogy művészeti iskolába járnak, az énektudásukon is megmutatkozott: csodásan szóltak a vándorénekek.
A gyerekek a vándorút emlékeit minden helyszínen Meseútlevélben vihették magukkal, hogy még sokáig emlékezhessenek az 1100 éves mesekönyvre, a nagy kalandokra.
[11]
[12]
„Száll a világ lepke-szárnyon” [13]
Sebő Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja és Soós Réka Junior Prima díjas népdalénekes volt a debreceniek vendége a Déri Múzeumban 2024. november 24-én.
[14]„Énekelt vers és népdal egy tőről fakad, hiszen a népdal nem más, mint az énekelt vers túlélője. Valamikor a verseket mindig énekelték. Az, hogy a szövegek önálló életet kezdtek élni, nem jelenti azt, hogy a mai költők nem gondolnak zenékre, amikor verset írnak, csak már nem írják a cím alá – mint Balassi idejében –, hogy melyik dallamra kell énekelni.” (Sebő Ferenc)
„Az autentikus magyar népzene szeretetében élek gyermekkorom óta. Vallom, hogy a népdaléneklésnek erős közösségformáló ereje van. Célom, hogy segítsem az embereket abban, hogy organikusan az életük része legyen a dalolás.” (Soós Réka)
Debrecenben [15] előadásunkkal zárult a kultúrstratégiai intézmények többnapos helyi eseménysorozata. Nagy érdeklődés kísérte a könyvtárunkat képviselő Sebő Ferenc – Soós Réka duót, amely, mint mindig, itt is lenyűgözte a közönséget. Nemcsak a versek, a dalok örök érvényűek, de az előadásmód, a közvetlen kapcsolat is a hallgatósággal, amit Sebő Ferenc és egykori tanítványa, Soós Réka képvisel. A versek szinte slágerként élnek a köztudatban, meghódítva az újabb és újabb generációkat. Családok is érkeztek a koncertre, és láthatóan örömmel osztoztak a kicsikkel a személyes élményben. A közös énekléshez sokan használták az általunk összeállított dalosfüzetet.
Már hagyomány, hogy a dalok mellett érdekes háttér-információk kerülnek szóba a versek születéséről, a költők életéről, alkotói módszereiről, és még a verstani ismeretek sem hangzanak érdektelenül Sebő tanár úr szemléletes előadásában. Számos példát kaptunk arról, hogy fonódott össze a szöveg és a dallam, hogy hálóztak be különböző korokat, hogy bukkantak fel az egyes hangszerek Európa országaiban. Sebő Ferenc és Soós Réka csodálatos előadásában a népdalok mellett zenére elevenedtek meg többek között Babits Mihály, József Attila, Weöres Sándor versei. E költők kéziratos hagyatékát részben vagy egészben a nemzeti könyvtár őrzi – így kerül közel a közönséghez a Budavári Palotából több mint 10 milliós gyűjteményünk egy kis szelete.
A program után hosszas dedikálásra került sor, a művészekkel való személyes találkozás éppoly fontos volt ezen az estén, mint maga a műsor.
[16]
[17]
[18]Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Magyarország Európai Unió Tanácsa soros elnökségének ideje alatt, 2024. december 31-ig a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával létrehozott, a kultúrstratégiai intézmények részvételével megvalósuló programsorozatban tizenkilenc vármegyében jelenik meg három témát felölelő, interaktív programjaival. Ezeket szakmai partnerünkkel, a Cimbora Alapítvánnyal közösen dolgoztuk ki, amelynek értékrendje és célkitűzései egybecsengenek a nemzeti könyvtár szándékaival. Az óvodásoktól a 120 évesekig mindenki talál az érdeklődésének megfelelő, magas színvonalú, a magyar kultúra kimagasló értékeit bemutató, az európai kultúrtörténettel összekapcsolódó, fontos, mély tartalmakat hordozó előadást, amelyek a mese, a versek, a zene éltető erejét korszerű, magával ragadó és felemelő módon közvetítik. A fellépők elsősorban olyan műveket dolgoztak fel, amelyek részben vagy egészben megtalálhatók a nemzeti könyvtár gyűjteményében.
A program a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával
az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban [18] programsorozatban jött létre.
