2025. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából az MNMKK OSZK Kézirattárában őrzött Petőfi-hagyaték (Fond VII.) egy rendkívüli értékes részlete került fel a Copia gyűjteménybe.
2025. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött Petőfi-hagyaték (Fond VII.) egy rendkívüli értékes részlete került fel a Copia gyűjteménybe. [1] Immár digitalizált formában elérhető Petőfi Sándor és Szendrey Júlia gyermeke, a fiatalon elhunyt Petőfi Zoltán (1848–1870) 135 verse, valamint 95 darabból álló levelezése.
[2]
[3]
[4]
A Petőfi-hagyaték dokumentumai irodalmi és társadalomtörténeti szempontból is kiemelkedők. Az anyagok nemcsak Petőfi Zoltán életének és alkotói munkásságának dokumentumait tartalmazzák, hanem a Petőfi család több generációjának irodalmi és személyes hagyatékát is. Az anyag részét képezi a Szendrey Júlia második házasságából származó dokumentumok sora is, köztük családtagok és gyermekeik levelezése.
[5]Petőfi Zoltán levelei között megtalálhatók azok, amelyeket édesanyjával, illetve Szendrey Júlia gyermekeivel, Horváth Attilával (1851–1873), Horváth Árpáddal (1855–1887) és Horváth Ilonával (1859–1944), továbbá barátaival váltott. A levelek értékes bepillantást [6] nyújtanak Petőfi Zoltán érzelmi világába, amelyben kulcsszerepet játszott édesanyjával, Szendrey Júliával való kapcsolata [7], valamint a családi kötelékek. A Copia weboldalra felkerült dokumentumok között Petőfi Zoltánnak nagybátyjával, Petőfi Istvánnal, nagynénjével, Szendrey Mariával, annak férjével, Gyulai Pállal és nagyapjával, Szendrey Ignáccal való levelezése is fellelhető. A levelek mellett Petőfi Zoltán versei [8] is a Copia gyűjteményben találhatók.
A Petőfi-hagyatékot, amely magába foglalja Petőfi Sándor verseinek jelentős részét, műfordításait, levelezését, rajzait és hivatalos iratait, a költő öccse, Petőfi István (1825–1880) gondozta, majd adományozta 1880-ban az Országos Széchényi Könyvtárnak. A nemzeti könyvtár Copia weboldalára való digitalizálásnak köszönhetően e dokumentumok a nagyközönség számára is elérhetők, megkönnyítve a kutatói munkát, és hozzájárulva a XIX. századi magyar irodalom és kultúra alaposabb megértéséhez. Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár ezúton is büszkén hívja fel a figyelmet a Copia weboldalon elérhető új dokumentumokra.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. Ez a nap lehetőséget nyújt arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk nemzeti hagyományainknak, értékeinknek és kultúránk átörökítésének.
[8]
[7]
[6]