A negyedévente megjelenő CELISR márciusi számának írásai a korábbiak mellett új témákat is érintenek – részint – a könyvtár- és információtudomány határterületeiről.
Megjelent a Közép-európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle (= Central European Library and Information Science Review, CELISR) második évfolyamának első száma.
A cikkek elérhetők a folyóirat weboldalán, [1]
a teljes szám PDF-ben letölthető. [2]
[1]Az év első (márciusi) számának írásai a korábbiak mellett új témákat is érintenek – részint – a könyvtár- és információtudomány határterületeiről. Ilyen Lengyelné Molnár Tünde, Komló Csaba és Vas Gábor Tamás közös tanulmánya a tanulási élmény tervezésének módszertani lehetőségeiről, illetve Gondos Gábor cikke, amely – többek között – a könyvtárak ökológiai szerepvállalását járja körül.
A szám első tanulmánya méltán érdemelheti ki a könyvtári katalogizálás megújítása iránt komolyabban érdeklődő szakmabeliek figyelmét. Az ISBD átalakítása az IFLA LRM alapján igen nagy jelentőséggel bír, a folyamat első produktuma az ISBDM (International Standard Bibliographic Description for Manifestation), amelyet Némethi-Takács Margit és Borbély Mária ismertetnek megfelelő alapossággal.
Némethi-Takács Margit, Borbély Mária: Az ISBDM, avagy az ISBD megújulása [3]
Az ő tanulmányukat követi Szüts Etele hasonló alapossággal megírt cikke a kulturális örökség közös európai adatterének kiépítéséről. Külön érdeme a tanulmánynak, hogy megvizsgálja az Európai Bizottság kapcsolódó (2021/1970) ajánlásának magyarországi teljesülését.
Szüts Etele: A kulturális örökség közös európai adatterének kiépítése [4]
Koltay Tibor – angol nyelvű – tanulmányában az adatműveltség (data literacy) és az egyre nagyobb jelentőséggel bíró mesterségesintelligencia-műveltség (artificial intelligence literacy) összefüggéseit elemzi a tőle megszokott mélységekben és körültekintéssel.
Koltay Tibor: From data literacy to artificial intelligence literacy: background and approaches [5]
A szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár számos speciálisabbnál speciálisabb projekttel, programmal támogatja a hátrányos helyzetű használói csoportok könyvtári ellátását. A jógyakorlataikat összefoglaló angol nyelvű tanulmány nemcsak ilyen-olyan tanulságokkal bírhat a szélesebb olvasóközönség számára, hanem egyszersmind bátorítást is jelenthet a hasonló kezdeményezések előtt állóknak. A cikket a könyvtár igazgatója, Baráthné Molnár Mónika jegyzi.
Baráthné Molnár Mónika: Social responsibility to ensure equal opportunities [6]
A számban megjelent írások a korábbiak mellett új témákat is érintenek. Lengyelné Molnár Tünde, Komló Csaba és Vas Gábor Tamás közös tanulmánya a tanulási élmény tervezésének módszertani lehetőségeit járja körül, Gondos Gábor cikke pedig – többek között – a könyvtárak ökológiai szerepvállalásával foglalkozik.
Lengyelné Molnár Tünde, Komló Csaba, Vas Gábor Tamás: A tanulási élmény tervezésének módszertani lehetőségei [7]
Gondos Gábor: Ökológia, képzelet, könyvtár [8]
Bebiák Magdolna és Bubnó Katalin (a főszerkesztő közreműködésével) az egyes integrált könyvtári rendszerek és könyvtári szolgáltatási platformok európai elterjedéséről írt összefoglaló cikket „a felkutatható, hitelesnek tekinthető források alapján”.
Bebiák Magdolna, Dancs Szabolcs, Bubnó Katalin: Összefoglaló az Európában elérhető integrált könyvtári rendszerekről és könyvtári szolgáltatási platformokról [9]
A Könyvtári kitekintő rovatunkban olvashatjuk továbbá Molnár Kantner Éva cikkét a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete által 2021-ben indított „Olvasás” projektről, Bakran Tamara „A Zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár magyar nyelvű gyűjteménye” címmel megjelenő írását, Bedő Zsigmond Áron beszámolóját a Klimo Könyvtár megnyitásának 250. évfordulója alkalmából megrendezett konferenciáról és időszaki kiállításról.
Molnár Kantner Éva: Az irodalom lelki egészségvédő szerepe társadalmunkban [10]
Bakran Tamara: A Zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár magyar nyelvű gyűjteménye [11]
Bedő Zsigmond Áron: 250 éves a Klimo Könyvtár [12]
Az előzőeket követi Sipos Anna Magdolna szemletanulmánya „A tudománymetriai és bibliometriai kutatások trendjei és fejlődése a Scopus adatbázis alapján” címmel, majd – Perszonália rovatunkban – Rózsa Dávid és Sarbak Gábor méltató írásait olvashatjuk, amelyeknek alapja a szerzőknek Schöck Gyula „Hasonmástól a fakszimiléig” című kiállításának megnyitóján elhangzott beszédei.
Sipos Anna Magdolna: A tudománymetriai és bibliometriai kutatások trendjei és fejlődése a Scopus adatbázis alapján (szemle) [13]
Rózsa Dávid: A szép könyves ember – Schöck Gyula köszöntése [14]
Sarbak Gábor: A hasonmás kiadványok és mesterük [15]
Ezután P. Toldi Márta ad betekintést Ughy Jenő, „egy különös sorsú, a társadalmi kataklizmáknak kitett, irodalmat kedvelő, tanulva tanító, közösségeiben lámpás attitűddel mozgó rövid életű pályatársunk sorsába”, legvégül pedig Bubnó Katalin emlékezik meg nemrég elhunyt egykori munkatársunkról, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciójának korábbi vezetőjéről, dr. Szőnyi Éváról.
P. Toldi Márta: Ughy Jenő könyvtáros, olvasáskutató hagyatéka [16]
Bubnó Katalin: Dr. Szőnyi Éva – nekrológ [17]
A Central European Library and Information Science Review, CELISR (Közép-európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle) az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár közös kiadású könyvtár- és információtudományi szakfolyóirata. A folyóirat magyar és angol nyelvű tanulmányokat is közöl, így lehetőséget biztosít a hazai eredmények és jó gyakorlatok nemzetközi láttatására, amellett hogy tájékoztatást nyújt a könyvtár- és információtudomány globális trendjeiről, valamint a szakmai érdeklődésre számot tartó belföldi és külhoni fejleményekről.
Kapcsolódó tartalom:
Új könyvtár- és információtudományi folyóirat indul [18]
Megjelent a Közép-európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle (CELISR) első száma [19]
Megjelent a CELISR második száma [20]
Megjelent a CELISR harmadik száma [21]