Folytatódik a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és az MNMKK OSZK közös munkája, amely a vajdasági magyar kulturális örökség megőrzését és hozzáférhetővé tételét szolgálja. Újabb harmincegy folyóirat és iskolai értesítő összesen 15 000 füzetének több mint 86 000 oldalát digitalizálták és publikálták.
[1]
[2]
Folytatódik a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet [3] (VMMI) és az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) közös munkája, amely a vajdasági magyar kulturális örökség megőrzését és hozzáférhetővé tételét szolgálja.
Rózsa Dávid, a magyar nemzeti könyvtár főigazgatója 2025. május 8-án, a VMMI Hagyomány és megújulás – a könyvtárak szerepe a 21. században című konferenciáján [4] jelentette be, hogy újabb harmincegy folyóirat és iskolai értesítő összesen 15 000 füzetének több mint 86 000 oldalát digitalizálták és publikálták.
Magyarország nemzeti könyvtára 1802-es alapítása óta a magyar nyelvű írott kultúra gyűjtőhelye és megőrzője. Az MNMKK OSZK kiemelt feladata a Kárpát-medencei magyar közösségek szolgálata. A határon túli magyarság identitásának megőrzésében és erősítésében kulcsszerepük van a könyveknek, a sajtótermékeknek és az iskolai értesítőknek, amelyek hű lenyomatai a közösségek történeti, oktatási és nyelvi hagyományainak.
[5]
[6]
[7]
Az Elektronikus Periodikaarchívum [8] (EPA) adatbázisában most közzétett vajdasági vonatkozású folyóiratok, köztük a Bácskai Ellenőr [9] (1881–1904), a Bácskai Szemle [10] (1893), a Délbácska [7] (1921–1929), a Reggeli Újság [6] (1929–1941), a Bácska [11] (Zombor, 1878–1914), a Bácskai Hírek [12] (Palánka, 1906–1941) és a Bácskai Napló [13] (Szabadka, 1907–1917), betekintést nyújtanak a régió politikai, társadalmi és kulturális életébe. Ezek a kiadványok nem csupán történeti forrásként értékesek, hanem identitáserősítő szerepük is meghatározó: nyelvhasználatuk, tematikájuk, szerkesztési elveik tükrözik a magyar közösség önszerveződését, véleményformálását és műveltségét.
Különösen figyelemre méltók az iskolai értesítők, például a magyarkanizsai római katolikus, görögkeleti és izraelita elemi népiskolák értesítői, [14] az ó-kanizsai Haynald leánynevelő-intézet beszámolói [15] és az alsófokú ipariskola értesítői. [16] Ezek a XIX–XX. század fordulóján keletkezett dokumentumok hiteles képet adnak a helyi oktatásügy működéséről, a tananyagokról, a pedagógiai célkitűzésekről és a magyar nyelvű oktatás jelentőségéről; nélkülözhetetlenek az oktatástörténeti kutatásokhoz és a vajdasági magyar közösségek, családok történetének rekonstruálásához.
A Magyar Elektronikus Könyvtár [17] felületére is több különleges dokumentum került fel, amelyek közül külön figyelmet érdemel a Catalogus coleopterarum in civitate Magyarkanizsa, [18]a magyarkanizsai és környékbeli bogárfauna tudományos leírása, valamint Gergely P. Boriska mesegyűjteménye, [19] a helyi folklór kincseinek felelevenítése.
[20]
[18]
[19]
[21]
Az MNMKK OSZK és a VMMI közötti kapcsolat nem új keletű: a két intézmény 2024. július 16-án Zentán aláírt együttműködési megállapodásának [22] keretében a VMMI vállalta az elmúlt öt év kiadványainak összegyűjtését és átadását, míg az MNMKK OSZK biztosítja ezek hosszú távú megőrzését és online hozzáférhetőségét. A megállapodás értelmében az MNMKK OSZK Könyvtári Intézete évente egy-két alkalommal könyvtárszakmai továbbképzést is szervez Zentán, elősegítve ezzel a vajdasági magyar könyvtárosok képzését és szakmai fejlődését.
Az együttműködés első kiemelt eredménye a Torontál [23]című napilap digitalizálása volt, amely 1872 és 1944 között jelent meg, több mint 16 000 lapszámban és 76 000 oldalnyi terjedelemben. Ez a sajtóanyag ma már szabadon hozzáférhető a Vajdasági Magyar Digitális Archívum [24] és az EPA felületén, hozzájárulva a Bánság kultúrtörténetének mélyebb megismeréséhez.
A magyar nyelvű dokumentumok digitalizálása és széles körű elérhetővé tétele nem pusztán közgyűjteményi feladat, hanem nemzeti ügy. A közösen végzett munka a teljes magyar nemzet közös emlékezetének szolgálatában áll – határokon innen és túl.