Jókai Mór színházi öröksége képekben – száznégy ritka fotó a nemzeti könyvtár Fotóterében

2025/08/13

Az MNMKK OSZK Fotótér elnevezésű online tartalomszolgáltatása új, különleges válogatással gazdagodott: a Jókai-emlékév alkalmából száznégy Jókai Mórhoz és színházi munkásságához kapcsolódó fényképet publikált.

Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Fotótér [1] elnevezésű online tartalomszolgáltatása új, különleges válogatással gazdagodott: a Jókai-emlékév alkalmából száznégy Jókai Mórhoz és színházi munkásságához kapcsolódó fényképet publikált. [2]

[3]

A Fotótér [1]a nemzeti könyvtár folyamatosan bővülő felülete, amely reprezentatív kínálatot nyújt az intézmény csaknem hatszázezer darabos fényképgyűjteményéből.

Jókai Mór regényei és publicisztikai életműve mellett több mint harminc drámai alkotás – tragédia, színjáték, népszínmű, ünnepi alkalmakra írt színmű és drámai prológ – szerzője is; műveiből számos dramatizálás, sőt operalibrettó készült. A most közzétett, száznégy darabból álló fotóanyag [2] a XIX. századi magyar színjátszás világába vezet, és az MNMKK OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának gazdag gyűjteményéből válogatott, Jókaihoz kapcsolódó legkorábbi fényképeket tárja a nagyközönség elé.

A fotók egyik része Jókait ábrázoló portré; [3] köztük felfedezhető több azonos felvétel is, amelyek dedikációjukban különböznek. Az ajánlások színészekhez és színházi vezetőkhöz szólnak, akik Jókai-darabokban vagy színpadra állításukban játszottak szerepet – így például Vízvári Gyulához (Fekete vér), Vidor Pálhoz (A bolondok grófja), Krecsányi Ignáchoz (Helvila), Festetics Andorhoz, a Nemzeti Színház igazgatójához (Fekete vér). Krecsányi nevéhez további két ősbemutató is köthető: A gazdag szegények (1893) és A kőszívű ember fiai színpadi adaptációja (Keresd a szived, 1896). A válogatásból nem hiányozhat Jókai két színésznő felesége, Laborfalvi Róza [4] és Nagy Bella [5] portréja sem.

[6] [4] [5]

[7]

A másik nagy egység a jelmezes portrék és szerepképek sora, amelyek a Jókai-színművek budapesti, kolozsvári és pozsonyi előadásait idézik fel. A képek 1904 előtt készültek, így a fotókon olyan művek és adaptációk jelennek meg, amelyek Jókai életében vagy nem sokkal halála előtt kerültek színpadra. A Nemzeti Színház Az arany ember előadásainak dokumentumai különösen figyelemreméltók az 1902-es felújítás Noémijét, Ligeti Juliskát [8] ábrázoló fotótól egészen Márkus Emília [9] 1884-es szerepformálásáig.
Külön színháztörténeti érdekesség, hogy a gyűjteményben fennmaradtak a budapesti ősbemutató és az alig két hónappal későbbi kolozsvári premier szinte teljes szereplőgárdájának fényképei. A fotókon a korszak olyan jeles színészei és színésznői láthatók, mint

Újházi Ede, [10] Nagy Imre, [11] Náday Ferenc, [12] Fáy Szeréna, [13] Szathmáryné Farkas Lujza, [14] Ecsedi Kovács Gyula, [15] Gerő Lina, [16] Szentgyörgyi István [17] és Medgyaszay Evelin. [18] Egy különleges, 1899-ben készült felvétel pedig a Fekete vér pozsonyi előadásából örökíti meg a fiatal Hettyey Arankát, [19] aki később a Nemzeti Színház tragikájaként vált ismertté.

A Jókai-emlékévhez kapcsolódó gazdag képanyag [2] nemcsak a kutatók, hanem a magyar színháztörténet és Jókai irodalmi öröksége iránt érdeklődő nagyközönség számára is páratlan lehetőséget kínál: bepillantást enged a XIX. század végi magyar színpad világába, és közelebb hozza a dráma műfajában is maradandót alkotott szerzőt.

[11]

[16]

[9]

[15]

Kapcsolódó tartalmaink:

Jókai 200 – Jókai Mór kései, eddig kiadatlan versei váltak elérhetővé a Copia virtuális archívumban [20]

Az én paradicsomkertem – A szerelmes Jókai Mór [21]

Nagy Bella, Boér Hermin, Blaha Lujza, Jászai Mari és Manga szerepe Jókai Mór Fekete vér című darabjában – 1. rész, [22] 2. rész [23]

Betekintés Jókai Gazda Kertjébe [24]

2025/08/14 - 18:25