2025. november 17-én a HUN-REN–MNMKK OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport szervezésében került sor A kalocsai kódexek feldolgozásának műhelytitkai című szakmai workshopra az Országos Széchényi Könyvtárban.
[1]
2025. november 17-én a HUN-REN–MNMKK OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport szervezésében került sor A kalocsai kódexek feldolgozásának műhelytitkai című szakmai workshopra az Országos Széchényi Könyvtárban. A rendezvény a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár kódexeinek tudományos feldolgozását és a kutatócsoport aktuális eredményeit állította középpontba.
A Szent István-i alapítású egyházmegyében a középkori érseki és székeskáptalani könyvtárak nagy része az oszmán hódítás alatt elveszett, máshová került vagy elpusztult. A jelenleg Kalocsán őrzött hatvan kézirat az ország harmadik legnagyobb középkori kódexállománya, amelynek alapját a XVIII. század elejétől kezdve a kalocsai érsekek könyvhagyatékai jelentik. A bibliofil főpapok nemcsak kortárs tudományos műveket szereztek be, hanem külföldről vásárolt középkori kódexekkel is gazdagították gyűjteményeiket. A kéziratok többsége a mai Németországhoz és Ausztriához köthető. A résztvevők az előadásokból jobban megismerhették a mai állományt, egyes kódexek kodikológiai, művészettörténeti jelentőségét, a XVIII. századi könyvbeszerzéseket, valamint a kalocsai érsekek kapcsolatrendszerét és érdeklődési körét.
[2]
[3]
A program köszöntőkkel indult. Bokodi–Oláh Gergely, az OSZK Kutatási és Különgyűjteményi Főosztályának főosztályvezetője beszédében hangsúlyozta az Országos Széchényi Könyvtár kulturális és tudományos szerepét. Mint fogalmazott: „Az Országos Széchényi Könyvtár a magyar kultúra megőrzésén és értelmezésén keresztül szól a magyar kultúra emberéhez. Teszi ezt évszázadok óta, könyvtárszakmai és tudományos alapon egyaránt.” Kiemelte, hogy a nemzeti könyvtár a kezdetektől fogva a magyar kultúra és a tudományos élet meghatározó, hiteles központja, és a jelen workshop éppen azt a munkát teszi láthatóvá, amely a közös írott örökség feldolgozására irányul. Rámutatott, hogy a tanácskozás nemcsak a HUN-REN–MNMKK OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport számára jelentett mérföldkövet, hanem a Kalocsai Érseki Könyvtárnak is. Hangsúlyozta a kódexek és az intézmény kölcsönös kapcsolatát, a könyvtár körül kialakult szakmai hálózat erejét és azt, hogy mindezek együttesen tették lehetővé, hogy Kalocsa kulturális értékei külföldön is láthatóvá váljanak.
[4]
[5]
Zsupán Edina, a kutatócsoport vezetője köszöntőjében elmondta, hogy a 2022-től 2027-ig tartó ciklus egyik kiemelt feladata számukra a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár kódexkatalógusának elkészítése. Rámutatott arra, hogy a kutatócsoport történetében új kezdeményezést jelent az eredmények ilyen formájú, ülésszak keretében történő bemutatása. Köszönetet mondott a főszékesegyházi könyvtár munkatársainak többéves támogatásukért, továbbá külön megköszönte a két külsős előadó, Grócz Zita könyvtárvezető (Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár, valamint Dóbék Ágnes irodalomtörténész (ELTE HTK Irodalomtudományi Intézet) részvételét. Beszámolt arról is, hogy Magyarországon egyedül az ő kutatócsoportjuk végez átfogó, valamennyi műfajra kiterjedő, szisztematikus kódexfeldolgozást. A friss eredmények között kiemelte, hogy az elmúlt hetekben nyilvánosan is elérhetővé vált a nemzeti könyvtár https://copia.oszk.hu/ [6] honlapján a „Fragmenta Codicum” elnevezésű kódextöredék-adatbázis a kutatócsoport gondozásában.
A köszöntőket követően Sarbak Gábor tartott szakmai bevezetőt, majd megkezdődtek az előadások. Grócz Zita a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár történetébe vezette be a résztvevőket, ezt követően Dóbék Ágnes Anton Kurz bécsi ügynök Patachich Ádám könyvgyűjtési hálózatában című előadását tartotta meg.
[7]
[8]
Kisdi Klára a kódexkatalógusok összetett rendszereibe engedett bepillantást A katalógusok útvesztőiben című prezentációjával, míg Tomkó Zoltán a Trautsonok Kalocsán – Egy hercegi család könyvgyűjteményének Magyarországra került darabjai című előadásában egy összefüggő kéziratcsoportot rekonstruált.
A második szekcióban Orsós Julianna a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár tudományszervező tevékenységét és a kalocsai kódexek nemzetközi láthatóságát mutatta be, Boreczky Anna a kódexállomány művészettörténeti jelentőségét elemezte, Korondi Ágnes egy kalocsai kolligátum történetét ismertette, végül Zsupán Edina Textologia humanistica című előadásában szövegkritikai szempontból mutatott rá egy kézirat fontosságára a magyar humanizmus tekintetében.
A rendezvény sikeresen mutatta be a kutatócsoport sokoldalú munkáját, valamint a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat együttműködésének jelentőségét.
[9]
[10]
[11]
[12]
Kapcsolódó tartalom:
A kalocsai kódexek feldolgozásának műhelytitkai [13]