Állami kitüntetésben részesültek az OSZK munkatársai a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából

Az OSZK négy munkatársát tüntették ki állami elismeréssel. A díjakat 2026. március 13-án adták át a Pesti Vigadóban példamutató szakmai tevékenységük elismeréseként. 

Dr. Zsupán Edina klasszika-filológus, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia doktora 1973-ban született. Egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégistaként végezte; 1998-ban latin szakos középiskolai tanári, 2002-ben ógörög szakos filológusi oklevelet szerzett. 2017-ben a wolfenbütteli corvinákról írt disszertációjával szerzett doktori fokozatot. 

Pályája kezdetén középiskolai tanárként, nyelvtanárként és egyetemi oktatóként tevékenykedett. 2005 óta a nemzeti könyvtár munkatársa. 2014-ig a Kézirattár munkatársaként dolgozott, majd 2014 és 2016 között a nemzeti könyvtár tudományos kapcsolataiért felelt. 2016-ban csatlakozott a – mai nevén – HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoporthoz, amelynek 2025. július 28. óta vezetője. 

Több mint két évtizede kutatja a XV. századi humanizmust és Mátyás király híres könyvtárát, a Bibliotheca Corvinát. Munkája alapját a hazai és a külföldi gyűjteményekben őrzött, magyar vonatkozású kódexanyag és a bennük található művek alkotják. Ide tartozik a teljes Corvina könyvtár, de Vitéz János, Janus Pannonius és más jeles humanisták kódexei is. 171 publikációjával, rendszeres konferencia-előadásaival a corvinák filológiai és kodikológiai feltárásának egyik legfontosabb, nemzetközileg is elismert szakértője. Legfontosabb kurátori munkája a budai Corvina-műhelyt bemutató 2018–2019-es nagykiállítás. 

2025-ben megvédett akadémiai doktori értekezése hiánypótló kutatásként járul hozzá a humanista fordításirodalom vizsgálatához. Munkájában Janus Pannonius leghosszabb prózafordításával, Plutarchos Apophthegmata regum et imperatorum című művének latin átültetésével foglalkozott, amely mindeddig nem állt a kutatás középpontjában. A fordítást több tudományterület – így a kodikológia, a paleográfia, az irodalomtörténet és a műfordítás-elmélet – módszereinek alkalmazásával elemezte, így a munka jól illeszkedik a humanista fordítás elmélete és gyakorlata körül az utóbbi időben megélénkülő nemzetközi kutatásokhoz. 

A 2018-ban megújult Bibliotheca Corvina Virtualis [5] online tartalomszolgáltatás számára 2022 óta végzi a világ különböző gyűjteményeiben őrzött corvinák digitalizátumainak összegyűjtését.

Németh Gábor, az Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtárának [6] igazgatója 1971-ben született. Történelem–könyvtár szakon diplomázott a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán 2001-ben, majd képesítését régi könyves specializációval bővítette 2003-ban a József Attila Tudományegyetemen. Szakmai jelenlétét a régi könyveket érintő kutatások és a könyvtárosság jeleníti meg.

Legfontosabb kutatási témája Padányi Bíró Márton, a XVIII. században élt veszprémi püspök könyvtára. A könyvtárat tárgyazó kutatási eredményeit a Padányi Biró Márton könyvtára című kötetben publikálta 2022-ben. A könyv közérthetően, gazdag jegyzetapparátussal és több nézőpontból ismerteti tárgyát. 

2002 óta dolgozik a Ciszterci Műemlékkönyvtárban, amelynek 2006 óta vezetője. Vezetői hozzáállását meghatározza a műemlékkönyvtár egykori vezetőinek tisztelete, és az, hogy az intézmény működését összhangba hozza a kor követelményeivel. Érdemeit dicséri, hogy a zirci bibliotéka nem csupán az Országos Széchényi Könyvtár arculatát meghatározó gyűjteménnyé, hanem a régió komoly közművelődési és muzeális intézményévé vált, amelynek lényegét és gazdagságát ismeretterjesztő előadásokkal, könyvbemutatókkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal igyekszik a nyilvánosság elé tárni. 

Pancsosz Alexandra gyűjteményszervező könyvtáros, az Országos Idegennyelvű Könyvtár [7] (OIK) osztályvezetője 1969-ben született. Orosz nyelv és irodalom–történelem szakos középiskolai tanárként diplomázott a szegedi József Attila Tudományegyetemen, majd német nyelvtanárként a szintén szegedi Juhász Gyula Főiskolán.  

Az egyetem elvégzése után Szegeden egy alapítványi középiskolában helyezkedett el. Hét év középiskolai tanári tevékenységet követően ösztöndíjat nyert az athéni Kapodisztriasz Egyetemre, ahol görög nyelv és kultúrát, majd később teológiát hallgatott. Öt évig élt a görög fővárosban, ezt követően Budapesten nyelvtanárként dolgozott.

2007-ben került az OIK Gyűjteményfejlesztési és Feldolgozó Osztályára, először orosz, később német, illetve görög nyelvi referensként, ahol a gyarapítás és a formai és tartalmi feltárás voltak az elsődleges feladatai. Párhuzamosan a Nemzetiségi Osztály tevékenységeiben is részt vett, a nemzetiségi dokumentumellátás, a részdokumentumok formai és tartalmi feltárása, több adatbázis építése révén. Időközben informatikus könyvtáros végzettséget szerzett a bajai Eötvös József Főiskola budapesti tagozatán. 

2009-től szakterületi koordinátor, 2010-től a Gyűjteményi és Nemzetiségi Főosztály főosztályvezető-helyettese, majd 2014-től főosztályvezető, 2022-től a Nemzetiségi Dokumentumellátási Osztály vezetője lett. A kezdetektől fogva szívesen szervez rendezvényeket, vezet csoportokat, ír pályázatokat, épít nemzetközi és belföldi szakmai kapcsolatokat, népszerűsíti az OIK szolgáltatásait. 2016-ban kezdeményezője és létrehozója volt a nemzetiségi folyóiratok digitalizált gyűjteményének. Aktív szerepet vállalt az OIK minőségirányítási rendszerének kidolgozásában. 2010 és 2012 közt az OIK-ot támogató „Hogy az idegen nyelv ne legyen idegen” Alapítvány ügyvezető elnöke volt. 

A nemzetiségi önkormányzati munkában 2006 óta aktív szerepet vállal. 2006-tól képviselő, 2011-től 2014-ig az Országos Görög Önkormányzat tagja, 2010 és 2017 közt az Újpesti Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese, majd (jelenleg is) elnöke. A görög Ellinismos című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja 2019 óta.  

Görög referensként a görög nyelvű és görög kultúrához kapcsolódó gyűjtemény gondozásával és fejlesztésével kiemelten foglalkozik, valamint aktív szerepet vállal a magyar–görög kulturális kapcsolatok könyvtári támogatásában. Munkájával hozzájárul ahhoz, hogy az idegen nyelvű gyűjtemények és a nemzetközi kulturális kapcsolatok a könyvtár mindennapi működésének meghatározó részévé váljanak.

Vasné dr. Tóth Kornélia művelődéstörténész, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója 1971-ben született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakán diplomázott, amelyet PhD-képzés követett az ELTE Történettudományi Doktori Iskola művelődéstörténet szakirányán. 

Egy évtized pedagógusi tevékenység után lépett könyvtárosi pályára. Már egyetemista korától jelentős, sokszor hivatkozott munkái jelentek meg a nyelvészet, a diáknyelv kutatása terén szótárak, tanulmányok formájában. Pedagógusként négy-négy kötetes középiskolai tesztkönyvet állított össze a Corvina Kiadó gondozásában irodalom és történelem tantárgyakból, amelyek a mai napig fontos segédkönyvek. 

Az Országos Széchényi Könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtára tudományos munkatársaként 2008 óta foglalkozik ex librisekkel. A könyvtár egy gazdag művelődéstörténeti és részben könyvészeti értékkel bíró képi dokumentumtípusa, az ex libris (könyvjegy) műfaj kutatása terén – nemzetközi kitekintésű doktori értekezésével, eddigi 450 körüli, ex libris vonatkozású szakcikkével (amelyek közül több külföldön, idegen nyelven is megjelent), a témában írt több kötetnyi könyvével (köztük található monográfia, lexikon, album), az általa összeállított grafikusi alkotásjegyzékekkel, katalógusokkal, a Kisgrafika folyóirat szerkesztésével – egészen egyedülit alkotott, figyelemre méltó és magas szintű tudományos eredményeket mutatott fel az utóbbi évtizedekben. 

Több kötete (köztük a 2016-ban megjelent, az OSZK és a Kossuth Kiadó által kiadott Ex libris és képkultúra című album) külföldön is nagy sikert aratott; számos országban recenzeálták, mutatták be kiállításon. Ezeken túl kiemelkedő társadalmi szerepvállalásként számos kiállításrendezés, kiállításmegnyitó, tudományos és népszerűsítő előadás, médiaszereplés (könyvtárakban, múzeumokban, galériákban stb.) is köthető személyéhez országos, sőt nemzetközi szinten. Tudományos igénnyel dolgozza fel az OSZK ex libris állományát, tartalomgazdaként nevéhez fűződik a nemzeti könyvtár Könyvjegytár [8]elnevezésű online tartalomszolgáltatása, amely a hazai ex libris kutatások egyik fontos alapját képezi. 

2010-ben Klebelsberg-ösztöndíjas a moszkvai Rudomino Állami Idegennyelvű Könyvtárban, ahol témája a hungarika ex libris kutatás volt. 

2011-től a Kisgrafika című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. 

Kiemelkedő tevékenységéért – hazánkból elsőként – 2024 áprilisában Németországban átvehette a szakterületén adható legrangosabb nemzetközi kitüntetést, a Walter von Zur Westen-érmet.