Zsupán Edina, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője 2026. március 5-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átvette az MTA doktora cím megszerzését igazoló oklevelét.
[1]Zsupán Edina, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője 2026. március 5-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átvette az MTA doktora cím megszerzését igazoló oklevelét.
Az ünnepi eseményen azokat a kutatókat köszöntötték, akik kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegezve, eredményeiket sikeresen megvédve szerezték meg a rangos tudományos címet.
Zsupán Edina akadémiai doktori értekezése hiánypótló kutatásként járul hozzá a humanista fordításirodalom vizsgálatához. Munkájában Janus Pannonius leghosszabb prózafordításával, Plutarchos Apophthegmata regum et imperatorum című művének latin átültetésével foglalkozott, amely mindeddig nem állt a kutatás középpontjában. A fordítást több tudományterület – így a kodikológia, a paleográfia, az irodalomtörténet és a műfordítás-elmélet – módszereinek alkalmazásával elemezte, így a munka jól illeszkedik a humanista fordítás elmélete és gyakorlata körül az utóbbi időben megélénkülő nemzetközi kutatásokhoz.
A dolgozat jelentős újdonsága, hogy a vizsgálatba bevonta Plutarchos művének korabeli latin fordításait is, elsősorban Francesco Filelfo és Antonio Cassarino Janusénál korábbi, kéziratban maradt munkáját. Az értekezés nagy értéke Filelfo és Janus fordításának alapos elemzése és komparatív összevetése, amelynek révén sikerült Janus Pannonius művét a humanista fordításirodalom tágabb kontextusában elhelyezni. A mikrofilológiai vizsgálatok feltárták Janus Pannonius műfordítói elveit, amelyek a forrásszöveg lehető leghívebb átültetésében, valamint a brevitas, a compositio és a concinnitas kategóriáiban ragadhatók meg. Az értekezés eredményei nemcsak a Janus Pannonius-filológiában, hanem a nemzetközi humanizmuskutatásban is hasznosíthatók.
Szívből gratulálunk kollégánknak a nagydoktori cím elnyeréséhez!